Psalms 122

Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

(Sang til Festrejserne. Af David.) Jeg frydede mig, da de sagde til mig: "Vi drager til HERRENs Hus!"

Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Så står vore Fødder da i dine Porte, Jerusalem,

Jeruzsálem, te *szépen* épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Jerusalem bygget som Staden, hvor Folket samles;

A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

thi did op drager Stammerne, HERRENs Stammer en Vedtægt for Israel om at prise HERRENs Navn.

Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Thi der står Dommersæder, Sæder for Davids Hus.

Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Bed om Jerusalems Fred! Ro finde de, der elsker dig!

Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Der råde Fred på din Mur, Tryghed i dine Borge!

Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

For Brødres og Frænders Skyld vil jeg ønske dig Fred,

Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

for Herren vor Guds hus's skyld vil jeg søge dit bedste.