Proverbs 28

Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.

Den gudløse flyr, skønt ingen er efter ham; tryg som en Løve er den retfærdige.

Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.

Ved Voldsmands Brøde opstår Strid, den kvæles af Mand med Forstand.

A szegény ember*ből támadott* elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.

En fattig Tyran, der kuer de ringe, er Regn, der hærger og ej giver Brød.

A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.

Hvo Loven sviger, roser de gudløse, hvo Loven holder, er på Krigsfod med dem.

A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.

Ildesindede fatter ej Ret; alt fatter de, som søger HERREN.

Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.

Hellere en fattig med lydefri Færd end en, som går Krogveje, er han end rig.

A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.

Forstandig Søn tager Vare på Loven, men Drankeres Fælle gør sin Fader Skam.

A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken.

Hvo Velstand øger ved Åger og Opgæld, samler til en, som er mild mod de ringe.

Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.

Den, der vender sit Øre fra Loven, endog hans Bøn er en Gru.

A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.

Leder man retsindige vild på onde Veje, falder man selv i sin Grav; men de lydefri arver Lykke.

Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.

Rigmand tykkes sig viis, forstandig Småmand gennemskuer ham.

Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.

Når retfærdige jubler, er Herligheden stor, vinder gudløse frem, skal man lede efter Folk.

A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.

At dølge sin Synd fører ikke til Held, men bekendes og slippes den, finder man Nåde.

Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.

Saligt det Menneske, som altid ængstes, men forhærder man sit Hjerte, falder man i Ulykke.

Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.

En brølende Løve, en grådig Bjørn er en gudløs, som styrer et ringe Folk.

Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; *de* a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.

Uforstandig Fyrste øver megen Vold, langt Liv får den, der hader Rov.

Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.

Et Menneske, der tynges af Blodskyld, er på Flugt til sin Grav; man hjælpe ham ikke.

A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.

Den, som vandrer lydefrit, frelses, men den, som går Krogveje, falder i Graven.

A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.

Den mættes med brød, som dyrker sin Jord, med Fattigdom den, der jager efter Tomhed.

A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.

Ærlig Mand velsignes rigt, men Jag efter Rigdom undgår ej Straf.

Személyt válogatni nem jó; mert *még* egy falat kenyérért *is* vétkezhetik az ember.

At være partisk er ikke godt, en Mand kan forse sig for en Bid Brød.

Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.

Misundelig Mand vil i Hast vinde Gods; at Trang kommer over ham, ved han ikke.

A ki megfeddi az embert, végre *is* inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.

Den, der revser, får Tak til sidst fremfor den, hvis Tunge er slesk.

A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.

Stjæle fra Forældre og nægte, at det, er Synd, er at være Fælle med hærgende Mand.

A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.

Den vindesyge vækker Splid, men den, der stoler på HERREN, kvæges.

A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.

Den, der stoler på sit Vid, er en Tåbe, men den, der vandrer i Visdom, reddes.

A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.

Hvo Fattigmand giver, skal intet fattes, men mangefold bandes, hvo Øjnene lukker.

Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.

Vinder gudløse frem, kryber Folk i Skjul; når de omkommer, bliver de retfærdige mange.