Proverbs 13

A bölcs fiú *enged* atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.

Viis Søn elsker tugt, spotter hører ikke på skænd.

A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.

Af sin Munds Frugt nyder en Mand kun godt, til Vold står troløses Hu.

A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.

Vogter man Munden, bevarer man Sjælen, den åbenmundede falder i Våde.

Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.

Den lade attrår uden at få, men flittiges Sjæl bliver mæt.

A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.

Den retfærdige hader Løgnetale, den gudløse spreder Skam og Skændsel.

Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.

Retfærd skærmer, hvo lydefrit vandrer, Synden fælder de gudløse.

Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.

Mangen lader rig og ejer dog intet, mangen lader fattig og ejer dog meget.

Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.

Mands Rigdom er Løsepenge for hans Liv, Fattigmand får ingen Trusel at høre.

Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.

Retfærdiges Lys bryder frem, gudløses Lampe går ud.

Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.

Ved Hovmod vækkes kun Splid, hos dem, der lader sig råde, er Visdom.

A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti *azt.*

Rigdom, vundet i Hast, smuldrer hen, hvad der samles Håndfuld for Håndfuld, øges.

A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.

At bie længe gør Hjertet sygt, opfyldt Ønske er et Livets Træ.

Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.

Den, der lader hånt om Ordet, slås ned, den, der frygter Budet, får Løn.

A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

Vismands Lære er en Livsens Kilde, derved undgås Dødens Snarer.

Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.

God Forstand vinder Yndest, troløses Vej er deres Undergang.

Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.

Hver, som er klog, går til Værks med Kundskab, Tåben udfolder Dårskab.

Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.

Gudløs Budbringer går det galt, troværdigt Bud bringer Lægedom.

Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.

Afvises Tugt, får man Armod og Skam; agtes på Revselse, bliver man æret.

A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.

Opfyldt Ønske er sødt for Sjælen, at vige fra ondt er Tåber en Gru.

A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.

Omgås Vismænd, så bliver du viis, ilde faren er Tåbers Ven.

A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet *Isten.*

Vanheld følger Syndere, Lykken når de retfærdige.

A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.

Den gode efterlader Børnebrn Arv, til retfærdige gemmes Synderens Gods.

Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.

På Fattigfolks Nyjord er rigelig Føde, mens mangen rives bort ved Uret.

A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.

Hvo Riset sparer, hader sin Søn, den, der elsker ham, tugter i Tide.

Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.

Den retfærdige spiser, til Sulten er stillet, gudløses Bug er tom.