Job 5

Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz?

Råb kun! Giver nogen dig Svar? Og til hvem af de Hellige vender du dig?

Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el.

Thi Dårens Harme koster ham Livet, Tåbens Vrede bliver hans Død.

Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát.

Selv har jeg set en Dåre rykkes op, hans Bolig rådne brat;

Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket.

hans Sønner var uden Hjælp, trådtes ned i Porten, ingen reddede dem;

A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el.

sultne åd deres Høst, de tog den, selv mellem Torne, og tørstige drak deres Mælk.

Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság!

Thi Vanheld vokser ej op af Støvet, Kvide spirer ej frem af Jorden,

Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái.

men Mennesket avler Kvide, og Gnisterne flyver til Vejrs.

Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet.

Nej, jeg vilde søge til Gud og lægge min Sag for ham,

A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen.

som øver ufattelig Vælde og Undere uden Tal,

A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát.

som giver Regn på Jorden og nedsender Vand over Marken

Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa.

for at løfte de bøjede højt, så de sørgende opnår Frelse,

A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék.

han, som krydser de kloges Tanker, så de ikke virker noget, der varer,

A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi.

som fanger de vise i deres Kløgt, så de listiges Råd er forhastet;

Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka.

i Mørke raver de, selv om Dagen, famler ved Middag, som var det Nat.

A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt;

Men han frelser den arme fra Sværdet og fattig af stærkes Hånd,

Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját.

så der bliver Håb for den ringe og Ondskaben lukker sin Mund.

Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!

Held den Mand, som revses at Gud; ringeagt ej den Almægtiges Tugt!

Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.

Thi han sårer, og han forbinder, han slår, og hans Hænder læger.

Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.

Seks Gange redder han dig i Trængsel, syv går Ulykken uden om dig;

Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől.

han frier dig fra Døden i Hungersnød, i Krig fra Sværdets Vold;

A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.

du er gemt for Tungens Svøbe, har intet at frygte, når Voldsdåd kommer;

A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.

du ler ad Voldsdåd og Hungersnød og frygter ej Jordens vilde dyr;

Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.

du har Pagt med Markens Sten, har Fred med Markens Vilddyr;

Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

du kender at have dit Telt i Fred, du mønstrer din Bolig, og intet fattes;

Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű.

du kender at have et talrigt Afkom, som Jordens Urter er dine Spirer;

Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.

Graven når du i Ungdomskraft, som Neg føres op, når Tid er inde.

Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.

Se, det har vi gransket, således er det; det har vi hørt, så vid også du det!