Job 34

És szóla Elihu, és monda:

Og Elihu tog til Orde og sagde:

Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!

"Hør mine Ord, I vise, I forstandige Mænd, lån mig Øre!

Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.

Thi Øret prøver Ord, som Ganen smager på Mad;

Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?

lad os udgranske, hvad der er Ret, med hinanden skønne, hvad der er godt!

Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.

Job sagde jo: "Jeg er retfærdig, min Ret har Gud sat til Side;

Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl *talált* hibám nélkül!

min Ret til Trods skal jeg være en Løgner? Skønt brødefri er jeg såret til Døden!"

Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.

Er der mon Mage til Job? Han drikker Spot som Vand,

És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!

søger Selskab med Udådsmænd og Omgang med gudløse Folk!

Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.

Thi han sagde: "Det båder ikke en Mand, at han har Venskab med Gud!"

Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!

Derfor, I kloge, hør mig: Det være langt fra Gud af synde, fra den Almægtige at gøre ondt;

Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.

nej, han gengælder Menneskets Gerning, handler med Manden efter hans Færd;

Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!

Gud forbryder sig visselig ej, den Almægtige bøjer ej Retten!

Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?

Hvo gav ham Tilsyn med Jorden, hvo vogter, mon hele Verden?

Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:

Drog han sin Ånd tilbage og tog sin Ånde til sig igen,

Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.

da udånded Kødet til Hobe, og atter blev Mennesket Støv!

Ha tehát van eszed, halld meg ezt, *és* a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!

Har du Forstand, så hør derpå, lån Øre til mine Ord!

Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?

Mon en, der hadede Ret, kunde styre? Dømmer du ham, den Retfærdige, Vældige?

A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!

Han, som kan sige til Kongen: "Din Usling!" og "Nidding, som du er!" til Stormænd,

A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.

som ikke gør Forskel til Fordel for Fyrster ej heller foretrækker rig for ringe, thi de er alle hans Hænders Værk.

Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas *is* eltűnik kéz nélkül!

Brat må de dø, endda midt om Natten; de store slår han til, og borte er de, de vældige fjernes uden Menneskehånd.

Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.

Thi Menneskets Veje er ham for Øje, han skuer alle dets Skridt;

Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;

der er intet Mørke og intet Mulm, som Udådsmænd kan gemme sig i.

Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!

Thi Mennesket sættes der ingen Frist til at møde i Retten for Gud;

Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.

han knuser de vældige uden Forhør og sætter andre i Stedet.

Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.

Jeg hævder derfor: Han ved deres Gerninger, og ved Nattetide styrter han dem;

Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.

for deres Gudløshed slås de sønder, for alles Øjne tugter han dem,

A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,

fordi de veg borf fra ham og ikke regned hans Veje det mindste,

Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.

så de voldte, at ringe råbte til ham, og han måtte høre de armes Skrig.

Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;

Tier han stille, hvo vil dømme ham? Skjuler han sit Åsyn, hvo vil laste ham? Over Folk og Mennesker våger han dog,

Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.

for at ikke en vanhellig skal herske, en af dem, der er Folkets Snarer.

Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;

Siger da en til Gud: "Fejlet har jeg, men synder ej mer,

A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!

jeg ser det, lær du mig; har jeg gjort Uret, jeg gør det ej mer!"

Avagy te szerinted fizessen-é *csak azért,* mert ezt megveted, *és* hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!

skal han da gøre Gengæld, fordi du vil det, fordi du indvender noget? Ja du, ikke jeg, skal afgøre det, så sig da nu, hvad du ved!

Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:

Kloge Folk vil sige til mig som og vise Mænd, der hører mig:

Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.

"Job taler ikke med Indsigt, hans Ord er uoverlagte!

Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!

Gid Job uden Ophør må prøves, fordi han svarer som slette Folk!

Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.

Thi han dynger Synd på Synd, han optræder hovent iblandt os og fremfører mange Ord imod Gud!"