Psalms 66

Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.

Přednímu z kantorů, píseň žalmu. Plésej Bohu všecka země.

Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

Zpívejte žalmy k slávě jména jeho, ohlašujte slávu a chválu jeho.

Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

Rcete Bohu: Jak hrozný jsi v skutcích svých! Pro velikost síly tvé lháti budou tobě nepřátelé tvoji.

Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

Všecka země skláněti se tobě a prozpěvovati bude, žalmy zpívati bude jménu tvému. Sélah.

Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.

Poďte a vizte skutky Boží, jak hrozný jest v správě při synech lidských.

A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.

Obrátil moře v suchost, řeku přešli nohou po suše, tuť jsme se veselili v něm.

A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

Panuje v síle své nade vším světem, oči jeho spatřují národy, zpurní nebudou míti zniku. Sélah.

Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.

Dobrořečte národové Bohu našemu, a ohlašujte hlas chvály jeho.

A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

Zachoval při životu duši naši, aniž dopustil, aby se poklesla noha naše.

Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

Nebo jsi nás zpruboval, ó Bože, přečistil jsi nás, tak jako přečištěno bývá stříbro.

Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

Uvedl jsi nás byl do leči, krutě jsi bedra naše ssoužil,

Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.

Vsadils člověka na hlavu naši, vešli jsme byli do ohně i do vody, a však jsi nás vyvedl do rozvlažení.

Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

A protož vejdu do domu tvého s zápalnými obětmi, a plniti tobě budu sliby své,

A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

Kteréž vyřkli rtové moji, a vynesla ústa má, když jsem byl v ssoužení.

Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

Zápaly tučných beranů obětovati budu tobě s kaděním, volů i kozlů nastrojím tobě. Sélah.

Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

Poďte, slyšte, a vypravovati budu, kteříž se koli bojíte Boha, co jest učinil duši mé.

Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

Ústy svými k němu jsem volal, a vyvyšoval jsem ho jazykem svým.

Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

Bychť byl patřil k nepravosti srdcem svým, nebyl by vyslyšel Pán.

Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

Ale vyslyšelť Bůh, a pozoroval hlasu modlitby mé.

Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét *nem vonta meg* tőlem.

Požehnaný Bůh, kterýž neodstrčil modlitby mé, a milosrdenství svého ode mne neodjal.