Psalms 18

Az éneklőmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította őt minden ellenségének kezéből, és a Saul kezéből.

Přednímu zpěváku, služebníka Hospodinova Davida, kterýž mluvil Hospodinu slova písně této v ten den, v němž ho vysvobodil Hospodin z ruky všech nepřátel jeho i z ruky Saulovy, a řekl:

És monda: Szeretlek Uram, én erősségem!

Z vnitřnosti srdce miluji tě, Hospodine, sílo má.

Az Úr az én kősziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kősziklám, ő benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem.

Hospodin skála má a hrad můj, i vysvoboditel můj, Bůh silný můj, skála má, v němž naději skládám, štít můj a roh spasení mého, mé útočiště.

Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtől.

Chvály hodného vzýval jsem Hospodina, a od nepřátel svých byl jsem vyproštěn.

Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem.

Obklíčilyť mne byly bolesti smrti, a proudové nešlechetných předěsili mne.

A Seol kötelei vettek körül; a halál tőrei fogtak meg engem.

Bylyť jsou mne obklíčily bolesti hrobu, osídla smrti zachvátila mne.

Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe.

V úzkosti své vzýval jsem Hospodina, a k Bohu svému volal jsem, i vyslyšel z chrámu svého hlas můj, a volání mé před oblíčejem jeho přišlo v uši jeho.

Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt.

Tehdy pohnula se a zatřásla země, základové hor pohnuli se, a třásli se pro rozhněvání jeho.

Füst szállt fel orrából, és szájából emésztő tűz; izzó szén gerjedt belőle.

Dým vystupoval z chřípí jeho, a oheň zžírající z úst jeho, od něhož se uhlí rozpálilo.

Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt.

Nakloniv nebes, sstoupil, a mrákota byla pod nohami jeho.

Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant.

A sedě na cherubínu, letěl, letěl na peří větrovém.

A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhők és sűrű fellegek.

Udělal sobě z temností skrýši,vůkol sebe stánek svůj z temných vod a hustých oblaků.

Az előtte lévő fényességből felhőin jégeső tört át és eleven szén.

Od blesku před ním oblakové jeho rozehnáni jsou, krupobití i uhlí řeřavé.

És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégeső *hullt* és eleven szén.

I hřímal na nebi Hospodin, a Nejvyšší vydal zvuk svůj, i krupobití a uhlí řeřavé.

És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat.

Vystřelil i střely své, a rozptýlil je, a blýskáním častým porazil je.

És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtől, Uram, a te orrod leheletének fuvásától.

I ukázaly se hlubiny vod, a odkryti jsou základové okršlku pro žehrání tvé, Hospodine, pro dchnutí větru chřípí tvých.

Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekből.

Poslav s výsosti, uchopil mne, vytáhl mne z velikých vod.

Megszabadított engem az én erős ellenségemtől, s az én gyűlölőimtől, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál.

Vytrhl mne od nepřítele mého silného, a od těch, kteříž mne nenáviděli, ačkoli silnější mne byli.

Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom.

Předstihliť jsou mne byli v den trápení mého, ale Hospodin byl mi podpora.

És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.

Kterýž vyvedl mne na prostranno, vytrhl mne, nebo mne sobě oblíbil.

Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem;

Odplatil mi Hospodin podlé spravedlnosti mé, podlé čistoty rukou mých nahradil mi.

Mert megőriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtől.

Nebo jsem ostříhal cest Hospodinových, aniž jsem se bezbožně strhl Boha svého.

Mert minden ítélete előttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól.

Všickni zajisté soudové jeho jsou přede mnou, a ustanovení jeho neodložil jsem od sebe.

És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.

Nýbrž upřímě choval jsem se k němu, a vystříhal jsem se nepravosti své.

És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei előtt van.

Protož odplatil mi Hospodin podlé spravedlnosti mé, podlé čistoty rukou mých, kteráž jest před očima jeho.

Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy.

Ty, Pane, s milosrdným milosrdně nakládáš, a k člověku upřímému upřímě se máš.

A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy.

K sprostnému sprostně se ukazuješ, a s převráceným převráceně zacházíš.

Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod;

Lid pak ssoužený vysvobozuješ, a oči vysoké snižuješ.

Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet.

Ty zajisté rozsvěcuješ svíci mou; Hospodin Bůh můj osvěcuje temnosti mé.

Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.

Nebo v tobě proběhl jsem vojsko, a v Bohu svém přeskočil jsem i zed.

Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.

Boha tohoto silného cesta jest dokonalá, výmluvnosti Hospodinovy jsou přečištěné, onť jest štít všech, kteříž v něho doufají.

Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

Nebo kdo jest Bohem kromě Hospodina, a kdo skalou kromě Boha našeho?

Az Isten, a ki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi útamat:

Ten Bůh silný přepasuje mne udatností, a činí dokonalou cestu mou.

Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.

Činí nohy mé jako laní, a na vysokostech mých postavuje mne.

Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat.

Učí ruce mé boji, tak že lámi i lučiště ocelivé rukama svýma.

És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

Tys mi také dodal štítu spasení svého, a pravice tvá podpírala mne, a dobrotivost tvá mne zvelebila.

Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim.

Rozšířil jsi krokům mým místo pode mnou, a nepodvrtly se nohy mé.

Üldözöm ellenségeimet és elérem őket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek.

Honil jsem nepřátely své, a postihl jsem je, aniž jsem se navrátil, až jsem je vyhubil.

Összetöröm őket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak.

Tak jsem je zranil, že nemohli povstati, padše pod nohy mé.

Mert te öveztél fel engem erővel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelőket.

Ty jsi zajisté mne přepásal udatností k boji, povstávající proti mně sehnul jsi pode mne.

És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyűlölőimet elpusztíthattam.

Nýbrž dals mi šíji nepřátel mých, abych ty, kteříž mne nenáviděli, vyplénil.

Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik.

Volaliť jsou, ale nebylo spomocníka k Hospodinu, ale nevyslyšel jich.

És apróra törtem őket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam őket mint utcza sarát.

I potřel jsem je jako prach u povětří, jako bláto na ulicích rozšlapal jsem je.

Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem.

Ty jsi mne vyprostil z různic lidu, a postavils mne v hlavu národům; lid, kteréhož jsem neznal, sloužil mi.

A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem.

Jakž jen zaslechli, uposlechli mne, cizozemci lhali mi.

Az idegenek elepedtek, és reszketve jőnek elő zárt helyeikből.

Cizozemci svadli a třásli se v ohradách svých.

Él az Úr és áldott az én kősziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene!

Živť jest Hospodin, a požehnaná skála má; protož buď vyvyšován Bůh spasení mého,

Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám;

Bůh silný, kterýž mi pomsty poroučí, a podmaňuje mi lidi.

A ki megment engem ellenségeimtől. Még az ellenem felkelők fölött is felmagasztalsz engem, az erőszakos embertől megszabadítasz engem.

Ty jsi vysvoboditel můj z moci nepřátel mých, také i nad povstávající proti mně vyvýšils mne, a od člověka ukrutného vyprostils mne.

Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. * (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. *

A protož chváliti tě budu mezi národy, ó Hospodine, a jménu tvému žalmy prozpěvovati, [ (Psalms 18:51) Kterýž tak důstojně vysvobozuješ krále svého, a činíš milosrdenství pomazanému svému Davidovi, i semeni jeho až na věky. ]