Psalms 116

Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.

Miluji Hospodina, proto že vyslýchá hlas můj a pokorné modlitby mé.

Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.

Nebo naklonil ucha svého ke mně, když jsem ho vzýval ve dnech svých.

Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.

Obklíčilyť mne byly bolesti smrti, a úzkosti hrobu potkaly mne; sevření a truchlost přišla na mne.

És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!

I vzýval jsem jméno Hospodinovo, řka: Prosím, ó Hospodine, vysvoboď duši mou.

Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.

Milostivý Hospodin a spravedlivý, Bůh náš lítostivý.

Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.

Ostříhá sprostných Hospodin; znuzen jsem byl, a spomohl mi.

Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.

Navratiž se, duše má, do odpočinutí svého, poněvadž Hospodin jest dobrodince tvůj.

Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól *és* lábamat az eséstől:

Nebo jsi vytrhl duši mou od smrti, oči mé od slz, nohu mou od poklesnutí.

Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.

Ustavičně choditi budu před Hospodinem v zemi živých.

Hittem, azért szóltam; *noha* igen megaláztatott valék.

Uvěřil jsem, protož i mluvil jsem, ačkoli jsem byl velmi ztrápený.

Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.

Já jsem byl řekl v pospíchání: Všeliký člověk jest lhář.

Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?

Čím se odplatím Hospodinu za všecka dobrodiní jeho mně učiněná?

A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.

Kalich mnohého spasení vezmu, a jméno Hospodinovo vzývati budu.

Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.

Sliby své Hospodinu splním, teď přede vším lidem jeho.

Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.

Drahá jest před očima Hospodinovýma smrt svatých jeho.

Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.

Ó Hospodine, že jsem služebník tvůj, služebník, pravím, tvůj, syn děvky tvé, rozvázal jsi svazky mé.

Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.

Tobě obětovati budu obět díků činění, a jméno Hospodinovo vzývati budu.

Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,

Sliby své Hospodinu splním, teď přede vším lidem jeho,

Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!

V síňcích domu Hospodinova, u prostřed tebe, Jeruzaléme. Halelujah.