Proverbs 15

Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.

Odpověd měkká odvracuje hněv, ale řeč zpurná vzbuzuje prchlivost.

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Jazyk moudrých ozdobuje umění, ale ústa bláznů vylévají bláznovství.

Minden helyeken *vannak* az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

Na všelikém místě oči Hospodinovy spatřují zlé i dobré.

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.

Zdravý jazyk jest strom života, převrácenost pak z něho ztroskotání od větru.

A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.

Blázen pohrdá cvičením otce svého, ale kdož ostříhá naučení, opatrnosti nabude.

Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.

V domě spravedlivého jest hojnost veliká, ale v úrodě bezbožného zmatek.

A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.

Rtové moudrých rozsívají umění, srdce pak bláznů ne tak.

Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.

Obět bezbožných ohavností jest Hospodinu, ale modlitba upřímých líbí se jemu.

Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.

Ohavností jest Hospodinu cesta bezbožného, toho pak, kdož následuje spravedlnosti, miluje.

Gonosz dorgálás *jő* arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.

Trestání přísné opouštějícímu cestu, a kdož nenávidí domlouvání, umře.

A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.

Peklo i zatracení jest před Hospodinem, čím více srdce synů lidských?

Nem szereti a csúfoló a feddést, *és* a bölcsekhez nem megy.

Nemiluje posměvač toho, kterýž ho tresce, aniž k moudrým přistoupí.

A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.

Srdce veselé obveseluje tvář, ale pro žalost srdce duch zkormoucen bývá.

Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.

Srdce rozumného hledá umění, ale ústa bláznů pasou se bláznovstvím.

Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma *van.*

Všickni dnové chudého zlí jsou, ale dobromyslného hody ustavičné.

Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.

Lepší jest maličko s bázní Hospodinovou než poklad veliký s nepokojem.

Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.

Lepší jest krmě z zelí, kdež jest láska, nežli z krmného vola, kdež jest nenávist.

A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.

Muž hněvivý vzbuzuje sváry, ale zpozdilý k hněvu upokojuje svadu.

A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.

Cesta lenivého jest jako plot z trní, ale stezka upřímých jest vydlážená.

A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.

Syn moudrý obveseluje otce, bláznivý pak člověk pohrdá matkou svou.

A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.

Bláznovství jest veselím bláznu, ale člověk rozumný upřímo kráčeti směřuje.

Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.

Kdež není rady, zmařena bývají usilování, ale množství rádců ostojí.

Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében *mondott* beszéd, oh mely igen jó!

Vesel bývá člověk z odpovědi úst svých; nebo slovo v čas příhodný ó jak jest dobré!

Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.

Cesta života vysoko jest rozumnému proto, aby se uchýlil od pekla dole.

A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.

Dům pyšných vyvrací Hospodin, meze pak vdovy upevňuje.

Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.

Ohavností jsou Hospodinu myšlení zlého, ale čistých řeči vzácné.

Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.

Kdož dychtí po lakomství, kormoutí dům svůj; ale kdož nenávidí darů, živ bude.

Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.

Srdce spravedlivého přemyšluje, co má mluviti, ale ústa bezbožných vylévají všelijakou zlost.

Messze *van* az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.

Vzdálen jest Hospodin od bezbožných, ale modlitbu spravedlivých vyslýchá.

A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.

To, což se zraku naskýtá, obveseluje srdce; pověst dobrá tukem naplňuje kosti.

A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.

Ucho, kteréž poslouchá trestání života, u prostřed moudrých bydliti bude.

A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.

Kdo se vyhýbá cvičení, zanedbává duše své; ale kdož přijímá domlouvání, má rozum.

Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.

Bázeň Hospodinova jest cvičení se moudrosti, a slávu předchází ponížení.