Proverbs 27

Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap *tereád.*

Ne hvali se danom sutrašnjim jer ne znaš što danas može donijeti.

Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.

Neka te hvali drugi, a ne tvoja usta, tuđinac, a ne tvoje usne.

Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.

Težak je kamen i pijesak je težak, ali je od obojega teži bezumnikov bijes.

A búsulásban kegyetlenség *van,* és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?

Jarost je okrutna i srdžba žestoka a tko će odoljeti ljubomoru?

Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.

Bolji je javni ukor nego lažna ljubav.

Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.

Čestiti su udarci prijateljevi, a lažni poljupci neprijateljevi.

A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.

Sito grlo prezire i med samotok, a gladnu je i sve gorko - slatko.

Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.

Kao ptica daleko od gnijezda svog, takav je čovjek daleko od svojeg zavičaja.

*Mint* a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes *szavai is, melyek* lelke tanácsából *valók.*

Kao što ulje i kad vesele srce, tako i slatkoća prijateljstva tješi dušu.

A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.

Ne ostavljaj prijatelja svoga ni prijatelja očeva i ne dolazi u kuću bratovu kad si u nesreći; bolji je susjed blizu nego brat daleko.

Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.

Budi mudar, sine moj, i obraduj mi srce da mogu odgovoriti onome koji me grdi.

Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.

Pametan čovjek opazi zlo i skrije se, a glupaci idu bezbrižno i trpe kaznu.

Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.

Uzmi haljinu onomu tko je jamčio za drugoga i oplijeni ga mjesto tuđinca.

A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.

Tko pozdravlja svoga prijatelja naglas, a rano ujutro, prima mu se blagoslov za kletvu.

A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.

Streha što prokišnjava za žestoke kiše i svadljiva žena - jedno su te isto.

Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.

Tko nju zaustavlja, zaustavlja vjetar i desnicom hvata ulje.

*Miképen* egyik vassal a másikat élesítik, *a képen* az ember élesíti az ő barátjának orczáját.

Željezo se željezom oštri i čovjek oštri jedan drugoga.

*Mint* a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.

Tko čuva smokvu, jede od njena ploda, i tko čuva svoga gospodara, poštiva se.

Mint a vízben egyik orcza a másikat *megmutatja,* úgy egyik embernek szíve a másikat.

Kao što se u vodi različito odražava lice od lica, tako i u srcu čovjek od čovjeka.

*Mint* a sír és a pokol meg nem elégednek, *úgy* az embernek szemei meg nem elégednek.

Carstvo Smrti i Propast ne mogu se zasititi, tako ni oči čovječje.

*Mint* az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében *próbáltatik meg, úgy* az ember az ő híre-neve szerint.

Taljika je za srebro i peć za zlato, a čovjek se poznaje po ustima koja ga hvale.

Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.

Da bezumnika stučeš tučkom u stupi, ne bi ga ostavila ludost njegova.

Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.

Brižno pazi na stoku svoju i srcem se brini o stadima,

Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?

jer blago ne traje dovijeka; i baštini li se kruna od koljena do koljena?

*Mikor* levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:

Kad trava nikne i zelen se pokaže i bilje se kupi planinsko,

Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,

tad su ti janjci za odijelo i jarci za kupovinu polja;

És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.

tad imaš izobilje kozjega mlijeka sebi za jelo, i za hranu kući svojoj i za prehranu sluškinjama svojim.