Proverbs 17

Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

Bolji je zalogaj suha kruha s mirom nego sa svađom kuća puna žrtvene pečenke.

Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

Razuman sluga vlada nad sinom sramotnim i s braćom će dijeliti baštinu.

Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

Taljika je za srebro i peć za zlato, a srca iskušava Jahve sam.

A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

Zločinac rado sluša usne prijevarne, i lažac spremno prisluškuje pogubnu jeziku.

A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik *másnak* nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

Tko se ruga siromahu, podruguje se Stvoritelju njegovu, i tko se veseli nesreći, ne ostaje bez kazne.

A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

Unuci su vijenac starcima, a sinovima ures oci njihovi.

Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

Ne dolikuje budali uzvišena besjeda, a još manje odličniku usne lažljive.

Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

Dar je čarobni kamen u očima onoga koji ga daje: kamo se god okrene, uspijeva.

Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

Tko prikriva prijestup, traži ljubav, a tko glasinu širi, razgoni prijatelje.

Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

Razumna se ukor jače doima nego bezumna stotina udaraca.

Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

Opak čovjek ide samo za zlom, ali se okrutan glasnik šalje na nj.

Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.

Bolje je nabasati na medvjedicu kojoj ugrabiše mlade nego na bezumnika u njegovoj ludosti.

A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

Tko dobro zlom uzvraća neće ukloniti nesreću od doma svojeg.

*Mint* a ki árvizet szabadít el, *olyan* a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.

Zametnuti svađu isto je kao pustiti poplavu: stoga prije nego svađa izbije, udalji se!

A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.

Tko opravdava krivoga i tko osuđuje pravoga, obojica su mrski Jahvi.

Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

Čemu novac u ruci bezumnomu? Da njime mudrost kupi, kad nema razbora!

Minden időben szeret, a ki *igaz* barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

Prijatelj ljubi u svako vrijeme, a u nevolji i bratom postaje.

Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.

Nerazuman čovjek daje ruku i jamči pred svojim bližnjim.

Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

Grijeh ljubi tko ljubi svađu, i tko visoko diže svoja vrata, traži propast.

Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

Opak srcem ne nalazi sreće, i komu je jezik zao, zapada u nesreću.

A ki szül bolondot, *szüli* ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

Tko rodi bezumna, na tugu mu je; a nije veseo ni otac budale.

A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

Veselo je srce izvrstan lijek, a neveseo duh suši kosti.

A kebelből *kivett* ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

Opaki prima dar iz njedara da bi iskrivio putove pravici.

Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei *országolnak* a földnek végéig.

Razuman ima mudrost pred sobom, a bezumniku su oči na kraj zemlje.

Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.

Briga je ocu bezuman sin i žalost roditeljki svojoj.

Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

Ne valja kažnjavati pravednika, a nije pravo ni tući odličnike.

A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.

Tko usteže svoje riječi, razumije mudrost, i razuman je čovjek mirna duha.

Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

I luđak se smatra mudrim kada šuti i razumnim kad susteže svoje usne.