Matthew 15

Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván:

Tada pristupe Isusu farizeji i pismoznanci iz Jeruzalema govoreći:

Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.

"Zašto tvoji učenici prestupaju predaju starih? Ne umivaju ruku prije jela!"

Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?

On im odgovori: "A zašto vi prestupate zapovijed Božju radi svoje predaje?

Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.

Ta reče Bog: Poštuj oca i majku! I: Tko prokune oca ili majku, smrću neka se kazni!

Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját.

A vi velite: 'Rekne li tko ocu ili majci: Pomoć koja te od mene ide neka bude sveti dar,

És erőtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.

ne treba da poštuje oca svoga ni majku svoju.' Tako dokinuste riječ Božju radi svoje predaje.

Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván:

Licemjeri, dobro prorokova o vama Izaija:

Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.

Narod me ovaj usnama časti, a srce mu je daleko od mene.

Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.

Uzalud me štuju naučavajući nauke - uredbe ljudske."

És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg:

Tada dozove mnoštvo i reče: "Slušajte i razumijte!

Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.

Ne onečišćuje čovjeka što ulazi u usta, nego što iz usta izlazi - to čovjeka onečišćuje."

Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak?

Tada pristupe k njemu učenici i kažu mu: "Znaš li da su se farizeji sablaznili kad su čuli tu riječ?"

Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.

On im odgovori: "Svaki nasad koji ne posadi Otac moj nebeski iskorijenit će se.

Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.

Pustite ih! Slijepi su, vođe slijepaca! A ako slijepac slijepca vodi, obojica će u jamu pasti."

Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot.

Petar prihvati i reče mu: "Protumači nam tu prispodobu!"

Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?

A on reče: "I vi još uvijek ne razumijete?

Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?

Ne shvaćate li: sve što ulazi na usta, ide u trbuh te se izbacuje u zahod.

A mik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert.

Naprotiv, što iz usta izlazi, iz srca izvire i to onečišćuje čovjeka.

Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.

Ta iz srca izviru opake namisli, ubojstva, preljubi, bludništva, krađe, lažna svjedočanstva, psovke.

Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.

To onečišćuje čovjeka; a jesti neopranih ruku ne onečišćuje čovjeka."

És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére.

Isus zatim ode odande i povuče se u krajeve tirske i sidonske.

És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtől gonoszul gyötörtetik.

I gle: žena neka, Kanaanka iz onih krajeva, iziđe vičući: "Smiluj mi se, Gospodine, Sine Davidov! Kći mi je teško opsjednuta!"

Ő pedig egy szót sem felele néki. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt, mert utánunk kiált.

Ali on joj ne uzvrati ni riječi. Pristupe mu na to učenici te ga moljahu: "Udovolji joj jer viče za nama."

Ő pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz.

On odgovori: "Poslan sam samo k izgubljenim ovcama doma Izraelova."

Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem!

Ali ona priđe, pokloni mu se ničice i kaže: "Gospodine, pomozi mi!"

Ő pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.

On odgovori: "Ne priliči uzeti kruh djeci i baciti ga psićima."

Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az ő uroknak asztaláról aláhullanak.

A ona će: "Da, Gospodine! Ali psići jedu od mrvica što padaju sa stola njihovih gospodara!"

Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az ő leánya attól a pillanattól fogva.

Tada joj Isus reče: "O ženo! Velika je vjera tvoja! Neka ti bude kako želiš." I ozdravi joj kći toga časa.

És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle.

Otišavši odande, dođe Isus do Galilejskog mora, uziđe na goru i sjede ondje.

És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék őket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá őket,

Tada nagrnu k njemu silan svijet s hromima, kljastima, slijepima, nijemima i mnogima drugima. Polože mu ih do nogu, a on ih izliječi.

Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsőíték Izráel Istenét.

Gledajući kako su nijemi progovorili, kljasti ozdravili, hromi prohodali, slijepi progledali, divilo se mnoštvo i slavilo Boga Izraelova.

Jézus pedig előszólítván az ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dőljenek az úton.

A Isus dozva svoje učenike pa im reče: "Žao mi je naroda jer su već tri dana uza me, a nemaju što jesti. Otpraviti ih gladne neću da ne klonu putem."

És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot?

Kažu mu učenici: "Odakle nam u pustinji toliko kruha da nahranimo toliko mnoštvo?"

És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány halunk.

A Isus im reče: "Koliko kruhova imate?" Oni će: "Sedam, i malo riba."

És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön.

Nato zapovjedi mnoštvu da posjeda po zemlji,

És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak.

uze sedam kruhova i ribe, zahvali, razlomi i davaše učenicima, a učenici mnoštvu.

És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral.

I jeli su i nasitili se. A od preteklih ulomaka nakupiše sedam punih košara.

A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.

A blagovalo je četiri tisuće muškaraca, osim žena i djece.

És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.

Tada otpusti mnoštvo, uđe u lađu i ode u kraj magadanski.