Mark 1

A Jézus Krisztus, az Isten Fia evangyéliomának kezdete,

Početak Evanđelja Isusa Krista Sina Božjega.

A mint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád előtt, a ki megkészíti a te útadat előtted;

Pisano je u Izaiji proroku: Evo šaljem glasnika svoga pred licem tvojim da ti pripravi put.

Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit:

Glas viče u pustinji: Pripravite put Gospodinu, poravnite mu staze!

Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára.

Tako se pojavi Ivan: krstio je u pustinji i propovijedao krst obraćenja na otpuštenje grijeha.

És kiméne hozzá Júdeának egész tartománya és a Jeruzsálembeliek is, és megkeresztelkedének mindnyájan ő általa a Jordán vizében, bűneikről vallást tévén.

Grnula k njemu sva judejska zemlja i svi Jeruzalemci: primali su od njega krštenje u rijeci Jordanu ispovijedajući svoje grijehe.

János pedig teveszőrruhát és dereka körül bőrövet viselt vala, és sáskát és erdei mézet eszik vala.

Ivan bijaše odjeven u devinu dlaku, s kožnatim pojasom oko bokova; hranio se skakavcima i divljim medom.

És prédikála, mondván: Utánam jő, a ki erősebb nálam, a kinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíjját megoldjam.

I propovijedao je: "Nakon mene dolazi jači od mene. Ja nisam dostojan sagnuti se i odriješiti mu remenje na obući.

Én vízzel kereszteltelek titeket, de ő Szent Lélekkel keresztel titeket.

Ja vas krstim vodom, a on će vas krstiti Duhom Svetim."

És lőn azokban a napokban, eljöve Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelteték János által a Jordánban.

Onih dana dođe Isus iz Nazareta galilejskoga i primi u Jordanu krštenje od Ivana.

És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani;

I odmah, čim izađe iz vode, ugleda otvorena nebesa i Duha poput goluba gdje silazi na nj,

És szózat lőn az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

a glas se zaori s nebesa: Ti si Sin moj, Ljubljeni! U tebi mi sva milina!

És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába.

I odmah ga Duh nagna u pustinju.

És ott volt a pusztában negyven napig kísértetve a Sátántól, és a vad állatokkal vala együtt; és az angyalok szolgálnak vala néki.

I bijaše u pustinji četrdeset dana, gdje ga je iskušavao Sotona; bijaše sa zvijerima, a anđeli mu služahu.

Minekutána pedig János tömlöczbe vettetett, elméne Jézus Galileába, prédikálván az Isten országának evangyéliomát,

A pošto Ivan bijaše predan, otiđe Isus u Galileju. Propovijedao je evanđelje Božje:

És mondván: Bétölt az idő, és elközelített az Istennek országa; térjetek meg, és higyjetek az evangyéliomban.

"Ispunilo se vrijeme, približilo se kraljevstvo Božje! Obratite se i vjerujte evanđelju!"

Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, a mint a tengerbe hálót vetének; mert halászok valának.

I prolazeći uz Galilejsko more, ugleda Šimuna i Andriju, brata Šimunova, gdje ribare na moru; bijahu ribari.

És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok.

I reče im Isus: "Hajdete za mnom i učinit ću vas ribarima ljudi!"

És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.

Oni odmah ostaviše mreže i pođoše za njim.

És onnan egy kevéssé elébb menve, látá Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, a mint a hajóban azok is a hálókat kötözgetik vala.

Pošavši malo naprijed, ugleda Jakova Zebedejeva i njegova brata Ivana: u lađi su krpali mreže.

És azonnal hívá őket. És ők atyjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva, utána menének.

Odmah pozva i njih. Oni ostave oca Zebedeja u lađi s nadničarima i otiđu za njim.

És bemenének Kapernaumba; és mindjárt szombatnapon bemenvén a zsinagógába, tanít vala.

I stignu u Kafarnaum. Odmah u subotu uđe on u sinagogu i poče naučavati.

És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint a kinek hatalma van, és nem úgy mint az írástudók.

Bijahu zaneseni njegovim naukom. Ta učio ih je kao onaj koji ima vlast, a ne kao pismoznanci.

Vala pedig azok zsinagógájában egy ember, a kiben tisztátalan lélek volt, és felkiálta,

A u njihovoj se sinagogi upravo zatekao čovjek opsjednut nečistim duhom. On povika:

És monda: Ah! mi dolgunk van nékünk veled, Názáreti Jézus? Azért jöttél-é, hogy elveszíts minket? Tudom, hogy ki vagy te: az Istennek Szentje.

"Što ti imaš s nama, Isuse Nazarećanine? Došao si da nas uništiš? Znam tko si: Svetac Božji!"

És megdorgálá őt Jézus, mondván: Némulj meg, és menj ki belőle.

Isus mu zaprijeti: "Umukni i iziđi iz njega!"

És a tisztátalan lélek megszaggatá őt, és fenszóval kiáltva, kiméne belőle.

Nato nečisti duh potrese njime pa povika iz svega glasa i iziđe iz njega.

És mindnyájan elálmélkodának, annyira, hogy egymás között kérdezgeték, mondván: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek néki?

Svi se zaprepastiše te se zapitkivahu: "Što li je ovo? Nova li i snažna nauka! Pa i samim nečistim dusima zapovijeda, i pokoravaju mu se."

És azonnal elméne az ő híre Galilea egész környékére.

I pročulo se odmah o njemu posvuda, po svoj okolici galilejskoj.

És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon és András házához menének Jakabbal és Jánossal együtt.

I odmah pošto iziđoše iz sinagoge, uđe s Jakovom i Ivanom u kuću Šimunovu i Andrijinu.

A Simon napa pedig hideglelésben fekszik vala, és azonnal szólának néki felőle.

A punica Šimunova ležala u ognjici. I odmah mu kažu za nju.

És ő odamenvén, fölemelé azt, annak kezét fogván; és elhagyá azt a hideglelés azonnal, és szolgál vala nékik.

On pristupi, prihvati je za ruku i podiže. I pusti je ognjica. I posluživaše im.

Estefelé pedig, a mikor leszállt a nap, mind ő hozzá vivék a betegeseket és az ördöngősöket;

Uvečer, kad sunce zađe, donošahu preda nj sve bolesne i opsjednute.

És az egész város oda gyűlt vala az ajtó elé.

I sav je grad nagrnuo k vratima.

És meggyógyíta sokakat, a kik különféle betegségekben sínlődnek vala; és sok ördögöt kiűze, és nem hagyja vala szólni az ördögöket, mivelhogy őt ismerék.

I on ozdravi bolesnike - a bijahu mnogi i razne im bolesti - i zloduhe mnoge izagna. I ne dopusti zlodusima govoriti jer su ga znali.

Kora reggel pedig, még szürkületkor, fölkelvén, kiméne, és elméne egy puszta helyre és ott imádkozék.

Rano ujutro, još za mraka, ustane, iziđe i povuče se na samotno mjesto i ondje se moljaše.

Simon pedig és a vele lévők utána sietének;

Potražiše ga Šimun i njegovi drugovi.

És a mikor megtalálák őt, mondának néki: Mindenki téged keres.

Kad ga nađoše, rekoše mu: "Svi te traže."

És ő monda nékik: Menjünk a közel való városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.

Kaže im: "Hajdemo drugamo, u obližnja mjesta, da i ondje propovijedam! Ta zato sam došao."

És prédikál vala azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket űz vala.

I prođe svom Galilejom: propovijedao je u njihovim sinagogama i zloduhe izgonio.

És jöve hozzá egy bélpoklos, kérvén őt és leborulván előtte és mondván néki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem.

I dođe k njemu neki gubavac, klekne i zamoli: "Ako hoćeš, možeš me očistiti!"

Jézus pedig könyörületességre indulván, kezét kinyújtva megérinté őt, és monda néki: Akarom, tisztulj meg.

Isus ganut pruži ruku, dotače ga se pa će mu: "Hoću, budi čist!"

És a mint ezt mondja vala, azonnal eltávozék tőle a poklosság és megtisztula.

I odmah nesta s njega gube i očisti se.

És erősen megfenyegetvén, azonnal elküldé őt,

Isus se otrese na nj i odmah ga otpravi

És monda néki: Meglásd, hogy senkinek semmit ne szólj; hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, a mit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik.

riječima: "Pazi, nikomu ništa ne kazuj, nego idi, pokaži se svećeniku i prinesi za svoje očišćenje što propisa Mojsije, njima za svjedočanstvo."

Az pedig kimenvén, kezde sokat beszélni és terjeszteni a dolgot, annyira, hogy nyilvánosan immár be sem mehetett Jézus a városba, hanem künn puszta helyeken vala, és mennek vala hozzá mindenfelől.

Ali čim iziđe, stane on uvelike pripovijedati i razglašavati događaj tako da Isus više nije mogao javno ući u grad, nego se zadržavao vani na samotnim mjestima. I dolažahu k njemu odasvud.