Luke 2

És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék.

U one dane izađe naredba cara Augusta da se provede popis svega svijeta.

Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó.

Bijaše to prvi popis izvršen za Kvirinijeva upravljanja Sirijom.

Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába.

Svi su išli na popis, svaki u svoj grad.

Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt;

Tako i Josip, budući da je bio iz doma i loze Davidove, uziđe iz Galileje, iz grada Nazareta, u Judeju - u grad Davidov, koji se zove Betlehem -

Hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala.

da se podvrgne popisu zajedno sa svojom zaručnicom Marijom koja bijaše trudna.

És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai.

I dok se bili ondje, navršilo joj se vrijeme da rodi.

És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál.

I porodi sina svoga, prvorođenca, povi ga i položi u jasle jer za njih nije bilo mjesta u svratištu.

Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett.

A u tom kraju bijahu pastiri: pod vedrim su nebom čuvali noćnu stražu kod svojih stada.

És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.

Anđeo im Gospodnji pristupi i slava ih Gospodnja obasja! Silno se prestrašiše.

És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:

No anđeo im reče: "Ne bojte se! Evo javljam vam blagovijest, veliku radost za sav narod!

Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.

Danas vam se u gradu Davidovu rodio Spasitelj - Krist, Gospodin.

Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban.

I evo vam znaka: naći ćete novorođenče povijeno gdje leži u jaslama."

És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala:

I odjednom se anđelu pridruži silna nebeska vojska hvaleći Boga i govoreći:

Dicsőség a magasságos *mennyek*ben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!

"Slava na visinama Bogu, a na zemlji mir ljudima, miljenicima njegovim!"

És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, a melyet az Úr megjelentett nékünk.

Čim anđeli otiđoše od njih na nebo, pastiri stanu poticati jedni druge: "Hajdemo dakle do Betlehema. Pogledajmo što se to dogodilo, događaj koji nam obznani Gospodin."

Elmenének azért sietséggel, és megtalálák Máriát és Józsefet, és a kis gyermeket, ki a jászolban fekszik vala.

I pohite te pronađu Mariju, Josipa i novorođenče gdje leži u jaslama.

És ezt látván, elhirdeték, a mi nékik a gyermek felől mondatott vala.

Pošto sve pogledaše, ispripovijediše što im bijaše rečeno o tom djetetu.

És mindenek, a kik hallák, elcsodálkozának azokon, a miket a pásztorok nékik mondottak.

A svi koji su to čuli divili se tome što su im pripovijedali pastiri.

Mária pedig mind ez ígéket megtartja, és szívében forgatja vala.

Marija u sebi pohranjivaše sve te događaje i prebiraše ih u svome srcu.

A pásztorok pedig visszatérének, dicsőítvén és dícsérvén az Istent mind azok felől, a miket hallottak és láttak, a mint nékik megmondatott.

Pastiri se zatim vratiše slaveći i hvaleći Boga za sve što su čuli i vidjeli kako im je bilo rečeno.

És mikor betölt a nyolcz nap, hogy a kis gyermeket körülmetéljék, nevezék az ő nevét Jézusnak, a mint őt az angyal nevezte, mielőtt fogantatott volna anyja méhében.

Kad se navršilo osam dana da bude obrezan, nadjenuše mu ime Isus, kako ga je bio prozvao anđeo prije njegova začeća.

Mikor pedig betöltek *Mária* tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak.

Kad se zatim po Mojsijevu Zakonu navršiše dani njihova čišćenja, poniješe ga u Jeruzalem da ga prikažu Gospodinu -

(A mint megiratott az Úr törvényében, hogy: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék),

kao što piše u Zakonu Gospodnjem: Svako muško prvorođenče neka se posveti Gospodinu! -

És hogy áldozatot adjanak, a szerint a mint megmondatott az Úr törvényében: Egy pár gerliczét, vagy két galambfiat.

i da prinesu žrtvu kako je rečeno u Zakonu Gospodnjem: dvije grlice ili dva golubića.

És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélő vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala ő rajta.

Živio tada u Jeruzalemu čovjek po imenu Šimun. Taj čovjek, pravedan i bogobojazan, iščekivaše Utjehu Izraelovu i Duh Sveti bijaše na njemu.

És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.

Objavio mu Duh Sveti da neće vidjeti smrti dok ne vidi Pomazanika Gospodnjega.

És ő a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülői, hogy ő érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,

Ponukan od Duha, dođe u Hram. I kad roditelji uniješe dijete Isusa da obave što o njemu propisuje Zakon,

Akkor ő karjaiba vevé őt, és áldá az Istent, és monda:

primi ga on u naručje, blagoslovi Boga i reče:

Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:

"Sad otpuštaš slugu svojega, Gospodaru, po riječi svojoj, u miru!

Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,

Ta vidješe oči moje spasenje tvoje,

A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;

koje si pripravio pred licem svih naroda:

Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsőségére.

svjetlost na prosvjetljenje naroda, slavu puka svoga izraelskoga."

József pedig és az ő anyja csodálkozának azokon, a miket ő felőle mondottak.

Otac njegov i majka divili se što se to o njemu govori.

És megáldá őket Simeon, és monda Máriának, az ő anyjának: Ímé ez vettetett sokaknak elestére és feltámadására az Izráelben; és jegyül, a kinek *sokan* ellene mondanak;

Šimun ih blagoslovi i reče Mariji, majci njegovoj: "Ovaj je evo postavljen na propast i uzdignuće mnogima u Izraelu i za znak osporavan -

Sőt a te lelkedet is általhatja az éles tőr; hogy sok szív gondolatai nyilvánvalókká legyenek.

a i tebi će samoj mač probosti dušu - da se razotkriju namisli mnogih srdaca!"

És vala egy prófétaasszony, Anna, a Fánuel leánya, az Áser nemzetségéből (ez sok időt élt, miután az ő szűzességétől fogva hét esztendeig élt férjével,

A bijaše neka proročica Ana, kći Penuelova, iz plemena Ašerova, žena veoma odmakla u godinama. Nakon djevojaštva živjela je s mužem sedam godina,

És ez mintegy nyolczvannégy esztendős özvegy vala), a ki nem távozék el a templomból, hanem bőjtölésekkel és imádkozásokkal szolgál vala éjjel és nappal.

a sama kao udovica do osamdeset i četvrte. Nije napuštala Hrama, nego je postovima i molitvama danju i noću služila Bogu.

Ez is ugyanazon órában oda állván, hálát adott az Úrnak, és szóla ő felőle mindeneknek, a kik Jeruzsálemben a váltságot várták.

Upravo u taj čas nadođe. Hvalila je Boga i svima koji iščekivahu otkupljenje Jeruzalema pripovijedala o djetetu.

És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe.

Kad obaviše sve po Zakonu Gospodnjem, vratiše se u Galileju, u svoj grad Nazaret.

A kis gyermek pedig növekedék, és erősödék lélekben, teljesedve bölcsességgel; és az Istennek kegyelme vala ő rajta.

A dijete je raslo, jačalo i napunjalo se mudrosti i milost je Božja bila na njemu.

Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére.

Njegovi su roditelji svake godine o blagdanu Pashe išli u Jeruzalem.

És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint;

Kad mu bijaše dvanaest godina, uziđoše po običaju blagdanskom.

És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;

Kad su minuli ti dani, vraćahu se oni, a dječak Isus osta u Jeruzalemu, a da nisu znali njegovi roditelji.

Hanem azt gondolván, hogy az úti társaságban van, egy napi járó földet menének, és keresék őt a rokonok és az ismerősök között;

Uvjereni da je među suputnicima, odoše dan hoda, a onda ga stanu tražiti među rodbinom i znancima.

És mikor nem találák őt, visszamenének Jeruzsálembe, hogy megkeressék.

I kad ga ne nađu, vrate se u Jeruzalem tražeći ga.

És lőn, hogy harmadnapra megtalálták őt a templomban, a doktorok között ülve, a mint őket hallgatta, és kérdezgette őket.

Nakon tri dana nađoše ga u Hramu gdje sjedi posred učitelja, sluša ih i pita.

És mindnyájan, a kik őt hallgatták, elálmélkodának az ő értelmén és az ő feleletein.

Svi koji ga slušahu bijahu zaneseni razumnošću i odgovorima njegovim.

És meglátván őt, elcsodálkozának, és monda néki az ő anyja: Fiam, miért cselekedted ezt velünk? Ímé atyád és én nagy bánattal kerestünk téged.

Kad ga ugledaše, zapanjiše se, a majka mu njegova reče: "Sinko, zašto si nam to učinio? Gle, otac tvoj i ja žalosni smo te tražili."

Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai?

A on im reče: "Zašto ste me tražili? Niste li znali da mi je biti u onome što je Oca mojega?"

De ők nem érték e beszédet, a mit ő nékik szóla.

Oni ne razumješe riječi koju im reče.

És aláméne velök, és méne Názáretbe; és engedelmes vala nékik. És az ő anyja szívében tartá mind ezeket a dolgokat.

I siđe s njima, dođe u Nazaret i bijaše im poslušan. A majka je njegova brižno čuvala sve ove uspomene u svom srcu.

Jézus pedig gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, és az Isten és emberek előtt való kedvességben.

A Isus napredovaše u mudrosti, dobi i milosti kod Boga i ljudi.