Job 26

Jób pedig felele, és monda:
Job progovori i reče:
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
"Kako dobro znadeš pomoći nemoćnom i mišicu iznemoglu poduprijeti!
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
Kako dobar savjet daješ neukome; baš si preveliku mudrost pokazao.
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
Kome li si ove uputio riječi i koji duh je iz tebe govorio?"
A halottak is megremegnek *tőle;* a vizek alatt levők és azok lakói is.
Pred Bogom mrtvi pod zemljom dolje strepe, vode morske dršću i nemani njine.
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.
Pred njegovim okom otkriven zja Šeol i bezdan smrti nema vela na sebi.
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
On povrh praznine Sjever razapinje, on drži zemlju o ništa obješenu.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
On zatvara vodu u svoje oblake, a oblaci se pod njome ne prodiru.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
On zastire puno lice mjesečevo razastirući svoj oblak preko njega.
Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
On je na vodi označio kružnicu gdje prestaje svjetlost i tmine počinju.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
Svodu se nebeskom potresu stupovi i premru od straha kada on zaprijeti.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
Svojom je snagom on ukrotio more i neman Rahaba smrvio mudrošću.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
Nebesa je svojim razbistrio dahom, a ruka mu je brzu zmiju probola.
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
Sve to samo djelić je djela njegovih, od kojih tek slabu jeku mi čujemo. Ali tko će shvatit' grom njegove moći?"