Isaiah 2

Ésaiásnak, Ámós fiának beszéde, a melyet látott Júda és Jeruzsálem felől.

Viđenje Izaije, sina Amosova, o Judeji i Jeruzalemu:

Lészen az utolsó időkben, hogy erősen fog állani az Úr házának hegye, hegyeknek felette, és magasabb lészen a halmoknál, és özönleni fognak hozzá minden pogányok;

Dogodit će se na kraju dana: Gora Doma Jahvina bit će postavljena vrh svih gora, uzvišena iznad svih bregova. K njoj će se stjecati svi narodi,

És eljönnek sok népek, mondván: Jertek menjünk fel az Úr hegyére, Jákób Istenének házához, hogy megtanítson minket az Ő útaira, és mi járjunk az Ő ösvényein, mert tanítás Sionból jő, és Jeruzsálemből az Úrnak beszéde;

nagrnut će mnoga plemena i reći: "Hajde, uziđimo na Goru Jahvinu, pođimo u Dom Boga Jakovljeva! On će nas naučiti svojim putovima, hodit ćemo stazama njegovim. Jer će iz Siona Zakon doći, iz Jeruzalema riječ Jahvina."

Ki ítéletet tesz a pogányok között, és bíráskodik sok nép felett; és csinálnak fegyvereikből kapákat, és dárdáikból metszőkéseket, és nép népre kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanul.

On će biti sudac narodima, mnogim će sudit' plemenima, koji će mačeve prekovati u plugove, a koplja u srpove. Neće više narod dizat' mača protiv naroda nit' se više učit' ratovanju.

Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában!

Hajde, dome Jakovljev, u Jahvinoj hodimo svjetlosti!

Mert elhagytad, *Uram,* a Te népedet, Jákób házát; mivel telvék napkeleti erkölcsökkel, és szemfényvesztők, mint a Filiszteusok, és idegenek fiaival kötnek szövetséget;

Da, ti si svoj odbacio narod, dom Jakovljev, jer je pun vračeva s istoka i gatara kao Filistejci, bratime se s tuđincima.

És betelt földje ezüsttel és aranynyal, és nincs szere-száma kincseinek; betelt földje lovakkal, és nincs szere-száma szekereinek;

Zemlja mu je puna srebra i zlata i blagu mu kraja nema; zemlja mu je puna konja, kolima mu broja nema.

És betelt földje bálványokkal, *és *kezeik csinálmányának hajolnak meg, mit ujjaik csináltak.

Zemlja mu je prepuna kumira i oni se klanjaju pred djelom ruku svojih, pred onim što njihovi načiniše prsti.

Ezért *porba* hajtatik a közember, és megaláztatik a főember, és meg nem bocsátsz nékik.

Smrtnik će se poviti, čovjek sniziti; ne praštaj im.

Menj be a kősziklába, és rejtőzzél el a porba az Úr félelme elől, és az Ő nagyságának dicsősége előtt.

Uđi među pećine, skrij se u prašinu, pred užasom Jahvinim, pred sjajem veličanstva njegova, kad ustane da potrese zemlju.

A kevély szemű közember megaláztatik, és a főemberek magassága *porba* hajtatik, és csak az Úr magasztaltatik fel ama napon.

Ohol pogled bit će skršen i bahatost ljudska ponižena. Jahve će se uzvisiti, on jedini - u dan onaj.

Mert a seregek Urának napja *eljő* minden kevély és magas ellen, és minden felemelkedett ellen, és az megaláztatik.

Da, bit će to dan Jahve nad Vojskama, protiv svih oholih i bahatih, protiv sviju što se uzvisiše, da ih obori;

És Libánon minden czédrusai ellen, a melyek magasak és felemelkedettek, s Básánnak minden tölgyfái ellen;

protiv svih cedrova libanonskih i svih hrastova bašanskih;

Minden magas hegyek ellen, és minden felemelkedett halmok ellen;

protiv svih gora uznositih i svih bregova uzdignutih;

Minden magas torony ellen, és minden erős kőfal ellen;

protiv svake visoke tvrđe i svih tvrdih zidina;

És Társisnak minden hajói ellen, és minden gyönyörűséges drágaságok ellen.

protiv sveg brodovlja taršiškog i svih brodova raskošnih.

És *porba* hajtatik a közember kevélysége, és megaláztatik a főemberek magassága, és egyedül az Úr magasztaltatik fel ama napon.

Oholost ljudska skršit će se i bahatost ljudska poniziti. Jahve će se uzvisiti, on jedini - u dan onaj,

És a bálványokat teljességgel elveszti.

i kumiri će netragom nestati.

És bemennek a sziklák barlangjaiba és a föld hasadékaiba, az Úr félelme elől és nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.

Uđite u rupe među pećinama i u spilje zemaljske pred užasom Jahvinim, pred sjajem veličanstva njegova, kad ustane da potrese zemlju.

Ama napon odadobja az ember ezüst bálványait és arany bálványait, miket magának csinált, hogy azok előtt meghajoljon, a vakondokoknak és denevéreknek,

U dan onaj: bacit će svaki svoje srebro i zlatne kumire koje sebi načini da im se klanja,

Hogy elmenjen a sziklák lyukaiba és a hegyek hasadékiba, az Úr félelme elől és az Ő nagyságának dicsősége előtt, mikor felkél, hogy megrettentse a földet.

kad uteče u šupljine pećina i u raspukline stijena pred užasom Jahvinim, pred sjajem veličanstva njegova, kad ustane da potrese zemlju.

Čuvajte se, dakle, čovjeka koji ima samo jedan dah u nosnicama: jer što vrijedi?