I Chronicles 16

Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
Tada unesoše Kovčeg Božji i postaviše ga usred šatora koji mu bijaše razapeo David. Onda su prinijeli paljenice i pričesnice pred Bogom.
És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
Pošto je prinio paljenice i pričesnice, David blagoslovi narod Jahvinim imenom.
És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
Onda razdijeli svim Izraelcima, ljudima i ženama, svakome po jedan okrugao kruh, komad mesa i kolač od suhoga grožđa.
És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
Onda je postavio pred Jahvinim Kovčegom službenike među levitima da uznose, slave i hvale Jahvu, Boga Izraelova, i to:
Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
poglavara Asafa, a drugoga za njim Zahariju, zatim Jeiela, Šemiramota, Jehiela, Matitju, Eliaba, Benaju, Obed Edoma i Jeiela s harfama i citrama; Asaf je udarao u cimbale.
Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
Svećenici Benaja i Jahaziel bili su bez prijekida s trubama pred Kovčegom saveza Jahvina.
Azon a napon adott Dávid először *éneket* az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
Toga dana povjeri David prvi put Asafu i njegovoj braći da slave Jahvu ovom pohvalnicom:
Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
"Hvalite Jahvu, prizivajte mu ime; navješćujte među narodima djela njegova!
Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
Pjevajte mu, svirajte mu, propovijedajte sva njegova čudesa!
Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
Dičite se svetim imenom njegovim, neka se raduje srce onih što traže Jahvu!
Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Tražite Jahvu i njegovu snagu, tražite svagda njegovo lice!
Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
Sjetite se čudesa koja učini, njegovih čuda i sudova usta njegovih.
Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
Izraelov rod njegov je sluga, sinovi Jakovljevi njegovi izabranici.
Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
On je Jahve, Bog naš; po svoj su zemlji njegovi sudovi!
Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
Sjećajte se uvijek njegova Saveza, Riječi koju objavi tisući naraštaja;
A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
Saveza koji sklopi s Abrahamom i njegove zakletve Izaku.
Amelyet állíta Jákóbnak *örök* végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
Ustanovi je kao zakon Jakovu, Izraelu vječni Savez.
Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
Govoreći 'Tebi ću dati kanaansku zemlju kao dio u baštinu vašu,
Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
kad vas još bješe malo na broju, vrlo malo, i kad bjeste pridošlice u njoj.'
Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
Išli su od naroda do naroda, iz jednoga kraljevstva k drugom narodu.
Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
Ne dopusti nikom da ih tlači, kažnjavaše zbog njih kraljeve:
*Ezt mondván:* Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
'Ne dirajte u moje pomazanike, ne činite zla mojim prorocima!'
Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
Pjevaj Jahvi, sva zemljo, Navješćujte iz dana u dan spasenje njegovo!
Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
Kazujte poganima njegovu slavu, svim narodima čudesa njegova.
Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
Velik je Jahve, hvale predostojan, strašniji od svih bogova.
Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
Ništavni su svi bozi naroda. Jahve stvori nebesa.
Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
Slava je i veličanstvo pred njim, sila i radost u Svetištu njegovu.
Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
Dajte Jahvi, narodna plemena, dajte Jahvi slavu i silu!
Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
Dajte Jahvi slavu imena njegova, nosite prinose i dolazite pred njegovo lice! Poklonite se Jahvi u sjaju svetosti njegove!
Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
Strepi pred njim, zemljo sva! Učvrstio je svemir da se ne poljulja.
Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
Neka se vesele nebesa i neka klikće zemlja; neka se govori među poganima: 'Jahve kraljuje!'
Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
Neka huči more i što je u njemu; nek' se raduje polje i što je na njemu!
Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
Neka klikće šumsko drveće pred Jahvom, jer dolazi da sudi zemlji.
Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
Slavite Jahvu jer je dobar, jer je vječna ljubav njegova.
És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
I recite: 'Spasi nas, o Bože, Spasitelju naš, i saberi nas i izbavi nas od bezbožnih naroda, da slavimo tvoje sveto ime, da se ponosimo tvojom slavom.
Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
Blagoslovljen Jahve, Bog Izraelov, od vijeka do vijeka!' Sav narod neka kaže: 'Amen! Aleluja!'"
Ott hagyá azért *Dávid* az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
I ondje pred Kovčegom saveza Jahvina ostaviše Asafa i njegovu braću da služe pred Kovčegom bez prestanka, koliko treba iz dana u dan;
Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
i Obed-Edoma s njegovom braćom, njih šezdeset i osam, i Obed-Edoma, Jedutunova sina, i Hosu, da budu vratari;
Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt *hagyá* a magaslaton, mely Gibeonban vala;
a svećenika Sadoka s njegovom braćom svećenicima pred Jahvinim Prebivalištem na uzvišici u Gibeonu
Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint *cselekedjenek,* a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
da prinose paljenice Jahvi na žrtveniku za paljenice bez prestanka, jutrom i večerom, i da vrše sve što je napisano u Zakonu koji je Jahve odredio Izraelu;
Hémánt is és Jédutunt velök *hagyá,* és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
s njima Hemana i Jedutuna i ostale izabrane, koji su bili poimence spomenuti, da slave Jahvu, "jer je vječna njegova ljubav";
És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká *tevé.*
i to Hemana i Jedutuna da trube u trube i udaraju u cimbale i druga glazbala Bogu na čast; a Jedutunove sinove da budu vratari.
Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
Tada se razišao sav narod, svatko svojoj kući; a David se vratio da blagoslovi svoj dvor.