Job 16

Felele pedig Jób, és monda:
约伯回答说:
Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan!
这样的话我听了许多;你们安慰人,反叫人愁烦。
Vége lesz-é már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy *így* felelsz?
虚空的言语有穷尽么?有什么话惹动你回答呢?
Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet;
我也能说你们那样的话;你们若处在我的境遇,我也会联络言语攻击你们,又能向你们摇头。
Erősíthetnélek titeket *csak* a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené *fájdalmatokat.*
但我必用口坚固你们,用嘴消解你们的忧愁。
Ha szólnék is, nem kevesbbednék a keserűségem; ha veszteglek is: micsoda távozik el tőlem?
我虽说话,忧愁仍不得消解;我虽停住不说,忧愁就离开我吗?
Most pedig már fáraszt engemet. Elpusztítád egész házam népét.
但现在 神使我困倦,使亲友远离我,
Hogy összenyomtál engem, ez bizonyság lett; felkelt ellenem az én ösztövérségem is, szemtől-szembe bizonyít ellenem.
又抓住我,作见证攻击我;我身体的枯瘦也当面见证我的不是。
Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét.
主发怒撕裂我,逼迫我,向我切齿;我的敌人怒目看我。
Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsődültek ellenem.
他们向我开口,打我的脸羞辱我,聚会攻击我。
Adott engem az Isten az álnoknak, és a gonoszok kezébe ejte engemet.
 神把我交给不敬虔的人,把我扔到恶人的手中。
Csendességben valék, de szétszaggata engem; nyakszirten ragadott és szétzúzott engem, czéltáblává tűzött ki magának.
我素来安逸,他折断我,掐住我的颈项,把我摔碎,又立我为他的箭靶子。
Körülvettek az ő íjászai; veséimet meghasítja és nem kimél; epémet a földre kiontja.
他的弓箭手四面围绕我;他破裂我的肺腑,并不留情,把我的胆倾倒在地上,
Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hős.
将我破裂又破裂,如同勇士向我直闯。
Zsák-ruhát varrék az én *fekélyes* bőrömre, és a porba fúrtam be az én szarvamat.
我缝麻布在我皮肤上,把我的角放在尘土中。
Orczám a sírástól kivörösödött, szempilláimra a halál árnyéka *szállt;*
我的脸因哭泣发紫,在我的眼皮上有死荫。
Noha erőszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta.
我的手中却无强暴;我的祈祷也是清洁。
Oh föld, az én véremet el ne takard, és ne legyen hely az én kiáltásom számára!
地啊,不要遮盖我的血!不要阻挡我的哀求!
Még most is ímé az égben van az én bizonyságom, és az én tanuim a magasságban!
现今,在天有我的见证,在上有我的中保。
Csúfolóim a saját barátaim, azért az Istenhez sír fel az én szemem,
我的朋友讥诮我,我却向 神眼泪汪汪。
Hogy ítélje meg az embernek Istennel, és az ember fiának az ő felebarátjával való dolgát.
愿人得与 神辩白,如同人与朋友辩白一样;
Mert a kiszabott esztendők letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza. * (Job 16:23) Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír. *
因为再过几年,我必走那往而不返之路。