Song of Solomon 1

Énekek éneke, mely Salamoné.

Песен на песните, на Соломон.

Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.

Нека ме целуне с целувките на устата си — защото любовта ти е по-добра от вино.

A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.

Твоите масла имат приятно благоухание, името ти е като пречистено масло — затова те обичат девиците.

Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.

Привлечи ме след теб, нека побързаме. Царят ме въведе в покоите си. Ще се радваме и ще се веселим за теб. Ще прославяме твоята любов повече от виното. Те с право те обичат!

Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai *és* Salamon szőnyegei.

Черна съм, но хубава, ерусалимски дъщери, като кидарските шатри, като Соломоновите завеси.

Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, - a magam szőlőjét nem őriztem.

Не ме гледайте, че съм почерняла, защото слънцето ме е погледнало. Синовете на майка ми ми се разгневиха, направиха ме пазачка на лозята, но своето лозе не опазих.

Mondd meg nékem, *te,* a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?

Кажи ми, ти, когото обича душата ми, къде пасеш стадото си, къде го успокояваш по пладне? Понеже, защо да съм като една, която се скита край стадата на твоите другари?

Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.

Ако ти не знаеш, най-прекрасна между жените, излез по стъпките на стадото и паси козлетата си при шатрите на овчарите.

A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.

На кобила на фараоновите колесници те уподобих, любима моя.

Szépek a te orczáid a *halántékra való* lánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.

Красиви са бузите ти с украшения и шията ти с огърлици.

Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.

Ще ти направим златни украшения със сребърни капки.

Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.

Докато царят е на трапезата си, нардът ми издава благоуханието си.

*Olyan* az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.

Възлюбеният ми е за мен като торбичка със смирна, която почива между гърдите ми.

*Mint* az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, *olyan* nékem az én szerelmesem.

Възлюбеният ми е за мен като кипрова китка в лозята на Енгади.

Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid *olyanok, mint* a galambok.

Ето, красива си, любима моя! Ето, красива си! Очите ти са като гълъби.

Ímé, te *is* szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.

Ето, красив си, любими мой, да и приятен! И постелката ни е свежа зеленина.

A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.

Гредите на къщите ни са кедри, дъските ни — кипарис.