Psalms 78

Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
(По слав. 77) Маскил на Асаф. Слушайте наставлението ми, народе мой, наклонете ушите си към думите на устата ми!
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
Ще отворя устата си в притча, ще произнеса гатанки от древността.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Това, което сме чули и научили, и нашите бащи са ни разказвали,
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
няма да скрием от синовете им, разказвайки на идното поколение славните дела на ГОСПОДА и Неговата сила, и чудните Му дела, които извърши.
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Защото Той постави свидетелство в Яков и определи закон в Израил, които заповяда на бащите ни, да ги предават на синовете си,
Hogy megtudja *azokat* a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék *azokat* fiaiknak;
за да ги знае идното поколение — синовете, които щяха да се родят — за да станат и да ги разказват на своите синове;
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
и да положат упованието си в Бога и да не забравят Божиите дела, и да пазят Неговите заповеди,
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
и да не бъдат като бащите си — упорито и бунтовно поколение, поколение, което не опази право сърцето си и чийто дух не беше верен на Бога.
Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
Синовете на Ефрем, стрелци, въоръжени с лъкове, се обърнаха назад в деня на битката.
Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
Не опазиха завета на Бога и отказаха да ходят в закона Му,
Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
и забравиха делата Му и чудесата Му, които им показа.
Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
Той извърши чудеса пред техните бащи, в египетската земя, в полето Цоан.
Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
Раздели морето и ги преведе, и направи водите да стоят като бент.
Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
И ги води през деня със облак а през цялата нощ — с огнена светлина.
Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
Разцепи канари в пустинята и ги напои изобилно като от големи бездни.
Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
Извади и потоци от канарата и направи да потекат води като реки.
Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
Но те продължиха да съгрешават против Него, противяха се на Всевишния в пустинята.
És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
Изпитаха Бога в сърцето си, като поискаха храна според прищявката си.
És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
И говориха против Бога, казаха: Може ли Бог да приготви трапеза в пустинята?
Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
Ето, Той удари канарата и избликнаха води, и потекоха потоци. Дали ще може да даде и хляб? Ще може ли да приготви месо за Своя народ?
Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
Затова, когато ГОСПОД чу, се разгневи и огън се запали против Яков, а също и гняв се надигна против Израил,
Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
защото не повярваха на Бога и не се довериха на спасението Му.
És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Но пак Той заповяда на облаците горе и отвори небесните врати,
És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
и наваля манна върху тях, за да ядат, и им даде небесното жито.
Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
Човек ядеше хляба на силните; Той им прати храна до насита.
Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
Повдигна на небето източния вятър и със силата Си докара южния вятър.
És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
Наваля месо върху тях като прах, крилати птици като морския пясък,
És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
направи ги да падат насред стана им, около жилищата им.
Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
И ядоха и се преситиха, и Той задоволи прищявката им.
Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
Но още не бяха се отвърнали от прищявката си, храната им беше още в устата им,
Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül *sokakat* megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
и Божият гняв се надигна против тях и изби най-тлъстите от тях, и повали отбраните мъже на Израил.
Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
И при все това, те още съгрешаваха и не повярваха на чудесата Му.
Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Затова Той остави дните им да чезнат в суета и годините им — в ужас.
Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
Когато ги убиваше, тогава Го търсеха, обръщаха се и усърдно търсеха Бога.
És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
И си спомняха, че Бог бе канарата им и Бог, Всевишният, бе Изкупителят им.
És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
Но с устата си Го мамеха и с езика си Го лъжеха,
De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
защото сърцето им не беше непоколебимо към Него и не бяха верни на завета Му.
Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
Но Той беше милостив и прощаваше беззаконията им и не ги погубваше. Да! Много пъти отвръщаше гнева Си и не надигаше цялата Си ярост,
Azért eszébe vevé, hogy test ők, *és olyanok, mint* az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
защото си спомняше, че бяха плът, лъх, който преминава и не се връща.
Hányszor keserítették őt a pusztában, *hányszor* illették fájdalommal a kietlenben?!
Колко пъти Му се противиха в пустинята и Го наскърбяваха в безводната земя!
És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Да, отново и отново изпитваха Бога и огорчаваха Светия Израилев!
Nem emlékeztek meg az ő kezéről, *sem* a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
Не си спомняха Неговата сила, деня, когато ги избави от противника,
Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
когато извърши знаменията Си в Египет и чудесата Си в полето Цоан.
És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
Превърна реките им в кръв и потоците им, и не можеха да пият.
Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
Изпрати сред тях рояци мухи, които ги изпоядоха, и жаби, които ги съсипаха.
Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
Предаде и реколтата им на гъсеницата и труда им — на скакалеца.
Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
Порази лозята им с град и черниците им — със слана.
Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
Предаде и добитъка им на град и стадата им — на мълнии.
Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
Изля върху тях изгарящия Си гняв, ярост, негодувание и беда — нашествие на ангели на злото.
Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
Изравни път за гнева Си, не пощади душата им от смърт, а предаде живота им на мор.
És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
Порази всеки първороден в Египет, първата рожба на мъжествеността им в шатрите на Хам.
Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
А Своя народ изведе като овце и ги води като стадо в пустинята.
És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
Води ги безопасно и те не се страхуваха; а морето погълна враговете им.
És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
Така Той ги въведе в святата Си земя, на планината, която десницата Му беше придобила.
És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
Той изгони пред тях езичниците и им ги раздели с мярка за наследство, и в шатрите им насели племената на Израил.
De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Но те пак изпитваха Бога, Всевишния, бунтуваха се против Него и не пазеха наставленията Му,
Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
а се връщаха назад и постъпваха невярно като бащите си, изметнаха се като неверен лък.
Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
И Го предизвикваха към гняв с високите си места и Го подбуждаха към ревност с изваяните си идоли.
Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
Бог чу и се разяри, и много се отврати от Израил,
És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
и напусна скинията в Сило, шатъра, в който обитаваше между хората,
Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
и предаде на плен силата Си и славата Си — в ръката на врага.
És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
Предаде и народа Си на меча и се изпълни с ярост към наследството Си.
Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Огън погълна младежите Му и девойките Му останаха без сватбени песни.
Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Свещениците Му паднаха от меч и вдовиците им не плакаха.
Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Тогава Господ се събуди като от сън, като силен мъж, който изтрезнява от вино.
És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
И Той порази враговете Си изотзад и им наложи вечен позор.
Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
И Той отхвърли шатъра на Йосиф и не избра ефремовото племе;
Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
а избра юдовото племе, хълма Сион, който възлюби.
És megépíté szent helyét, mint egy magas *vár*at; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
Построи светилището Си като височините, като земята, която е основал до века.
És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
Избра и слугата Си Давид и го взе от кошарите на овцете;
A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
доведе го от дойните овце, за да пасе народа Му Яков и наследството Му Израил.
És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
И той ги пасеше според чистотата на сърцето си и ги водеше с умението на ръцете си.