Matthew 22

És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
И Иисус пак започна да им говори с притчи, като казваше:
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.
Небесното царство прилича на един цар, който направи сватба на сина си.
És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.
Той разпрати слугите си да повикат поканените на сватбата, но те не искаха да дойдат.
Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.
Пак изпрати други слуги, като им каза: Кажете на поканените: Ето, приготвих обяда си: юнците ми и угоените ми са заклани и всичко е готово; елате на сватбата!
De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
Но те пренебрегнаха поканата и се разотидоха: един на своята нива, а друг – по търговията си;
A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.
а останалите хванаха слугите му и безсрамно ги оскърбиха и убиха.
Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
А царят се разгневи, изпрати войските си и погуби онези убийци, и изгори града им.
Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
Тогава каза на слугите си: Сватбата е готова, но поканените не бяха достойни.
Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.
Затова идете по кръстопътищата и колкото намерите, ги поканете на сватба.
És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.
И така, онези слуги излязоха по пътищата, събраха всички, които намериха – зли и добри – и сватбата се напълни с гости.
Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.
А царят, като влезе да прегледа гостите, видя там един човек, който не беше облечен в сватбарска дреха.
És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.
И му каза: Приятелю, ти как си влязъл тук, без да имаш сватбарска дреха? А той мълчеше.
Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Тогава царят каза на служителите: Вържете му краката и ръцете и го хвърлете във външната тъмнина; там ще бъде плач и скърцане със зъби.
Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
Защото мнозина са призвани, а малцина – избрани.
Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.
Тогава фарисеите отидоха и се съветваха как да Го впримчат в говоренето Му.
És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
И пратиха при Него учениците си заедно с иродианите да кажат: Учителю, знаем, че си искрен, учиш в истина Божия път и не Те е грижа от никого, защото не гледаш на лицето на хората.
Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
Затова ни кажи: Ти как мислиш? Позволено ли е да даваме данък на императора, или не?
Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
А Иисус разбра лукавството им и каза: Защо Ме изпитвате, лицемери?
Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
Покажете Ми данъчната монета. И те Му донесоха един динарий.
És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
И Той им каза: Чий е този образ и надпис?
Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
Отговориха Му: На императора. Тогава Той им каза: Като е така, отдавайте императорското на императора, а Божието – на Бога.
És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.
Като чуха това, те се учудиха и като Го оставиха, си отидоха.
Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,
В същия ден дойдоха при Него садукеи, които казват, че няма възкресение, и Го попитаха, като казаха:
Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
Учителю, Мойсей е казал: Ако някой умре бездетен, брат му да се ожени за жена му и да създаде потомство на брат си.
Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
А между нас имаше седем братя; и първият се ожени и умря, и като нямаше потомство, остави жена си на брат си;
Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
също и вторият, и третият – до седмия.
Legutoljára pedig az asszony is meghala.
А след всички умря и жената.
A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
И така, при възкресението на кого от седемте ще бъде жена? Защото те всичките я имаха.
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
А Иисус в отговор им каза: Заблуждавате се, като не познавате Писанията, нито Божията сила.
Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
Защото във възкресението нито се женят, нито се омъжват, а са като (Божии) ангели на небето.
A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
А за възкресението на мъртвите не сте ли чели онова, което ви е говорено от Бога, който казва:
Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.
?Аз съм Бог Авраамов, Бог Исааков и Бог Яковов“? Той не е Бог на мъртвите, а на живите.
És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.
И множествата, които чуха това, се чудеха на учението Му.
A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;
А фарисеите, като чуха, че накарал садукеите да замълчат, се събраха заедно.
És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:
И един от тях, законник, за да Го изпита, Му зададе въпрос:
Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
Учителю, коя е най-голямата заповед в закона?
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
А Той му каза: ?Да възлюбиш Господа, твоя Бог, с цялото си сърце, с цялата си душа и с целия си ум.“
Ez az első és nagy parancsolat.
Това е най-голямата и първа заповед.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
А втора, подобна на нея, е тази: ?Да възлюбиш ближния си както себе си.“
E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
На тези две заповеди висят целият закон и пророците.
Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,
И когато бяха събрани фарисеите, Иисус ги попита, казвайки:
Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
Какво мислите за Христос? Чий Син е Той? Отговориха Му: Давидов.
Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
Каза им: Тогава как Давид чрез Духа Го нарича Господ, като казва:
Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
?Каза Господ на моя Господ: Седи от дясната Ми страна, докато положа враговете Ти под краката Ти“?
Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?
И така, ако Давид Го нарича Господ, как тогава Той е негов Син?
És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.
И никой не можеше да Му отговори нито дума; нито пък дръзна вече някой от този ден да Му задава въпроси.