Malachi 1

Az Úr igéjének terhe Izráel ellen, Malakiás által.

ГОСПОДНОТО слово, наложено на Малахия за Израил:

Szerettelek titeket, azt mondja az Úr, és azt mondjátok: Miben szerettél minket? Avagy nem atyjafia vala-é Ézsau Jákóbnak? azt mondja az Úr: Jákóbot pedig szerettem;

Аз ви възлюбих, заявява ГОСПОД, а вие казвате: В какво си ни възлюбил? Не беше ли Исав брат на Яков? — заявява ГОСПОД, но Аз възлюбих Яков,

Ézsaut ellenben gyűlöltem, és az ő hegyeit pusztává tettem, örökségét pedig pusztai sakálokévá.

а Исав намразих и направих хълмовете му на пустош и наследството му — за пустинните чакали.

Ha azt mondja Edom: Elpusztultunk; de térjünk meg és építsük fel a romladékokat: ezt mondja a Seregeknek Ura: Ők építenek, de én elrontom, és elnevezik őket istentelenség határának és oly népnek, a melyre örökké haragszik az Úr.

Ако каже Едом: Разорени сме, но ще съградим отново запустелите места! — така казва ГОСПОД на Войнствата: Те ще градят, но Аз ще събарям. И ще се нарекат предел на безбожието и народ, против който ГОСПОД негодува до века.

És látják ezt a ti szemeitek, és magatok is mondjátok: Nagy az Úr az Izráel határa felett.

Очите ви ще видят това и ще кажете: Велик е ГОСПОД и оттатък израилевия предел!

A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya vagyok: hol az én tisztességem? És ha én úr vagyok, hol az én félelmem? azt mondja a Seregeknek Ura néktek, ti papok, a kik útáljátok az én nevemet, és *ezt* mondjátok: Mivel útáljuk a te nevedet?

Син почита баща си и слуга — господаря си. А ако Аз съм баща, къде е почитта към Мен? И ако съм Господар, къде е страхът от Мен? — казва ГОСПОД на Войнствата на вас, свещеници, които презирате името Ми, но казвате: В какво презряхме името Ти?

Megfertéztetett kenyeret hoztok oltáromra, és azt mondjátok: Mivel fertéztetünk meg téged? Azzal, mikor azt gondoljátok, hogy az Úrnak asztala megvetni való.

Принасяте осквернен хляб на олтара Ми, но казвате: С какво Те осквернихме? С това, че казвате: Трапезата на ГОСПОДА е презряна.

Hogyha vakot hoztok áldozatul: Nem bűn-é *az?* vagy ha sántát hoztok és bénát: nem bűn-é *az?* Vidd csak azt a te fejedelmednek: vajjon kedvvel fogad-é, avagy reád tekint-é? azt mondja a Seregeknek Ura.

И когато принасяте сляпо за жертва, не е ли зло? И когато принасяте куцо или болно, не е ли зло? Я го занеси на началника си — ще бъде ли благоразположен към теб, ще те приеме ли? — казва ГОСПОД на Войнствата.

Most azért engeszteljétek meg az Istennek orczáját, hogy könyörüljön rajtunk. Általatok van ez, elnézheti-é ezt néktek? azt mondja a Seregeknek Ura.

И сега, умолявайте Бога да се смили над нас! От вашата ръка е ставало това — ще ви приеме ли? — казва ГОСПОД на Войнствата.

Vajha valaki közületek bezárná az ajtót, hiába ne tüzelnétek az én oltáromon! Nem telik kedvem bennetek, azt mondja a Seregeknek Ura; az ételáldozatot sem kedvelem a ti kezetekből!

Да беше затворил някой от вас вратите на храма, за да не палите огън на олтара Ми напразно! Нямам благоволение към вас, казва ГОСПОД на Войнствата, и принос няма да приема от ръката ви.

Hiszen napkelettől fogva napnyugotig nagy az én nevem a pogányok között, és minden helyen tömjénnel áldoznak az én nevemnek és tiszta ételáldozattal! Bizony nagy az én nevem a pogányok között! azt mondja a Seregeknek Ura.

Защото от изгрева на слънцето до залеза му името Ми ще бъде велико между народите и на всяко място ще се кади, ще се принася на името Ми, и то чист принос, защото името Ми ще бъде велико между народите, казва ГОСПОД на Войнствата.

Ti pedig meggyalázzátok azt, mikor azt mondjátok: Az Úrnak asztala megvetni való, és annak jövedelme, eledele útálatos.

Но вие го осквернявате, като казвате: Трапезата Господна е осквернена и плодът й, ястието й, е презряно.

És azt mondjátok: Ímé, mily fáradság! és ráfújtok, azt mondja a Seregeknek Ura; pedig a rablottat hozzátok, meg a sántát és betegest; ételáldozatot is hoztok, *de* hát kedves-é az a ti kezetekből? azt mondja az Úr.

И казвате: Ето, каква трудност! И я презирате, казва ГОСПОД на Войнствата, и донасяте грабнатото и куцото, и болното. И като донасяте такъв принос, да го приема ли от ръцете ви? — казва ГОСПОД.

Átkozott pedig az álnok! Van ugyan a nyájában hím, és fogadást is tesz: mégis hitványnyal áldozik az Úrnak. Pedig nagy király vagyok én, azt mondja a Seregeknek Ura, és félelmetes az én nevem a pogányok között!

И проклет да бъде измамникът, който има в стадото си мъжко, а обрича и жертва на Господа нещо с недостатък — защото Аз съм велик Цар, казва ГОСПОД на Войнствата, и името Ми е страшно между народите.