Luke 22

Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik.
И наближаваше празникът на безквасните хлябове, който се нарича Пасха.
És a főpapok és az írástudók keresnek vala módot, hogyan öljék meg őt; mert féltek a néptől.
И главните свещеници и книжниците обмисляха как да Го умъртвят; защото се бояха от народа.
Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik, és a tizenkettőnek számából vala;
Тогава Сатана влезе в Юда, наречен Искариотски, който беше от числото на дванадесетте;
És elmenvén, megbeszélé a főpapokkal és a vezérekkel, mimódon adja őt nékik kezökbe.
и той отиде и се наговори с главните свещеници и началниците на стражата как да им Го предаде.
És azok örülének, és megszerződének, hogy pénzt adnak néki;
И те се зарадваха и се споразумяха да му дадат пари.
Ő pedig megigéré, és keres vala jó alkalmat, hogy őt nékik kezökbe adja zenebona nélkül.
И той обеща и търсеше удобен случай да Го предаде, когато би отсъствало множеството.
Eljöve pedig a kovásztalan kenyerek napja, melyen meg kelle öletni a husvéti báránynak;
И настана денят на безквасните хлябове, когато трябваше да се заколи пасхата.
És elküldé Pétert és Jánost, mondván: Elmenvén, készítsétek el nékünk a husvéti bárányt, hogy megegyük.
И Иисус изпрати Петър и Йоан и им каза: Идете и ни пригответе, за да ядем пасхата.
Ők pedig mondának néki: Hol akarod, hogy elkészítsük?
А те Му казаха: Къде искаш да приготвим?
És ő monda nékik: Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, a melybe bemegy.
А Той им каза: Ето, като влезете в града, ще ви срещне човек, който носи стомна с вода; последвайте го в къщата, в която влезе,
És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt?
и кажете на стопанина на къщата: Учителят ти казва: Къде е гостната стая, в която ще ям пасхата с учениците Си?
És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el.
И той ще ви посочи голяма горна стая, постлана; там пригответе.
Elmenvén pedig, úgy találák, a mint mondta nékik; és elkészíték a húsvéti bárányt.
И като отидоха, намериха, както им беше казал, и приготвиха пасхата.
És mikor eljött az idő, asztalhoz üle, és a tizenkét apostol ő vele egyetembe.
И като дойде часът, Той седна на трапезата, и апостолите с Него.
És monda nékik: Kívánva kívántam a husvéti bárányt megenni veletek, melőtt én szenvednék:
И им каза: Твърде много съм желал да ям тази пасха с вас, преди да пострадам,
Mert mondom néktek, hogy többé nem eszem abból, míglen beteljesedik az Isten országában.
защото ви казвам, че няма да я ям, докато не се изпълни в Божието царство.
És *a* pohárt vévén, minekutána hálákat adott, monda: Vegyétek ezt, és osszátok el magatok között:
И като взе чашата, благодари и каза: Вземете това и го разделете помежду си,
Mert mondom néktek, hogy nem iszom a szőlőtőkének gyümölcséből, míglen eljő az Isten országa.
защото ви казвам, че няма вече да пия от плода на лозата, докато не дойде Божието царство.
És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván megszegé, és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.
И взе хляб и като благодари, разчупи го, даде им и каза: Това е Моето тяло, което за вас се дава; това правете за Мое възпоменание.
Hasonlóképen a pohárt is, minekutána vacsorált, ezt mondván: E pohár amaz új szövetség az én véremben, mely ti érettetek kiontatik.
Така взе и чашата след вечерята и каза: Тази чаша е новият завет в Моята кръв, която за вас се пролива.
De ímé annak a keze, a ki engem elárul, velem van az asztalon.
Но ето, ръката на този, който Ме предава, е с Мен на трапезата.
És az embernek Fia jóllehet, elmegy, mint elvégeztetett: de jaj annak az embernek, a ki által elárultatik!
Защото Човешкият Син наистина отива, както е било определено, но горко на този човек, чрез когото се предава!
És ők kezdék egymás között kérdezni, vajjon ki lehet az ő közöttük, a ki ezt meg fogja tenni?
И те започнаха да се питат помежду си кой ли от тях ще е този, който ще стори това.
Támada pedig köztük versengés is, hogy ki tekinthető köztük nagyobbnak.
Стана още и спор помежду им кой от тях се счита за по-голям.
Ő pedig monda nékik: A pogányokon uralkodnak az ő királyaik, és a kiknek azokon hatalmuk van, jóltévőknek hivatnak.
А Той им каза: Царете на народите господстват над тях и тези, които ги владеят, се наричат благодетели.
De ti nem úgy: hanem a ki legnagyobb köztetek, olyan legyen, mint a ki legkisebb; és a ki fő, mint a ki szolgál.
Но вие недейте така; а по-големият между вас нека бъде като по-малкия, и който ръководи – като онзи, който слугува.
Mert melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? nemde a ki asztalnál ül? De én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál.
Защото кой е по-голям: този, който седи на трапезата ли, или онзи, който слугува? Не е ли този, който седи на трапезата? Но Аз съм сред вас като Онзи, който слугува.
Ti vagytok pedig azok, kik megmaradtatok én velem az én kísérteteimben;
А вие сте онези, които устояхте с Мен в Моите изпитания.
Én azért adok néktek, miképen az én Atyám adott nékem, országot,
Затова, както Моят Отец завеща царство на Мен, и Аз завещавам на вас –
Hogy egyetek és igyatok az én asztalomon az én országomban, és üljetek királyi székeken, ítélvén az Izráelnek tizenkét nemzetségét.
да ядете и да пиете на трапезата Ми в Моето царство и да седнете на престоли да съдите дванадесетте израилеви племена.
Monda pedig az Úr: Simon! Simon! ímé a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát;
(И Господ каза:) Симоне, Симоне, ето, Сатана ви изиска, за да ви пресее като жито,
De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited: te azért idővel megtérvén, a te atyádfiait erősítsed.
но Аз се молих за теб, да не отслабне твоята вяра; и ти, когато се обърнеш, утвърди братята си.
Ő pedig monda néki: Uram, te veled kész vagyok mind tömlöczre, mind halálra menni!
Петър Му каза: Господи, готов съм да отида с Теб и в тъмница, и на смърт.
És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem.
А Той каза: Казвам ти, Петре, петелът няма да пропее днес, докато ти три пъти не се отречеш, че Ме познаваш.
És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.
И им каза: Когато ви пратих без кесия, без торба и без сандали, останахте ли лишени от нещо? А те казаха: От нищо.
Monda azért nékik: De most, a kinek erszénye van elővegye, hasonlóképen a táskát; és a kinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát.
И им каза: Но сега, който има кесия, нека я вземе, също така и торба; и който няма, нека продаде дрехата си и нека си купи меч,
Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert a mik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.
защото ви казвам, че трябва да се изпълни в Мен и това писание: ?И към беззаконници беше причислен“, защото писаното за Мен наближава към своето изпълнение.
Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég.
И те казаха: Господи, ето тук има два меча. А Той им каза: Достатъчно е.
És kimenvén, méne az ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig őt az ő tanítványai is.
И като излезе, отиде по обичая Си на Елеонския хълм, а и учениците Му Го последваха.
És mikor ott a helyen vala, monda nékik: Imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
И като дойде на мястото, им каза: Молете се да не паднете в изкушение.
És ő eltávozék tőlök mintegy kőhajításnyira; és térdre esvén, imádkozék,
И Той се отдели от тях колкото един хвърлей камък и като коленичи, се молеше, като казваше:
Mondván: Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!
Отче, ако е волята Ти, отмини Ме с тази чаша, но нека бъде не Моята воля, а Твоята.
És angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.
И Му се яви ангел от небето и Го подкрепяше.
És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak.
И като беше в борба, се молеше по-усърдно и потта Му стана като големи капки кръв, които капеха на земята.
És minekutána fölkelt az imádkozástól, az ő tanítványaihoz menvén, aludva találá őket a szomorúság miatt,
И като стана от молитвата, дойде при учениците и ги намери заспали от скръб, и им каза:
És monda nékik: Mit alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek.
Защо спите? Станете и се молете, за да не паднете в изкушение.
És mikor még beszéle, ímé sokaság *jöve,* melynek az méne előtte, a ki Júdásnak neveztetik, egy a tizenkettő közül: és közelgete Jézushoz, hogy őt megcsókolja.
Докато още говореше, ето, дойде едно множество и този, който се наричаше Юда, един от дванадесетте, вървеше пред тях, и се приближи до Иисус, за да Го целуне.
Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?
А Иисус му каза: Юда, с целувка ли предаваш Човешкия Син?
Látván pedig azok, a kik ő körülötte *valának,* a mi következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel?
И тези, които бяха около Иисус, като видяха какво ще стане, казаха: Господи, да ударим ли с меч?
És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét.
И един от тях удари слугата на първосвещеника и му отсече дясното ухо.
Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt.
Но Иисус отговори и каза: Спрете дотук. И се допря до ухото му и го изцели.
Monda pedig Jézus azoknak, a kik ő hozzá mentek, a főpapoknak, a templom tisztjeinek és a véneknek: Mint valami latorra, úgy jöttetek szablyákkal és fustélyokkal?
А на дошлите против Него главни свещеници, началници на храмовата стража и старейшини Иисус каза: Като срещу разбойник ли сте излезли с мечове и тояги?
Mikor minden nap veletek voltam a templomban, a ti kezeiteket nem vetétek én reám; de ez a ti órátok, és a sötétségnek hatalma.
Когато бях всеки ден с вас в храма, не протегнахте ръце срещу Мен. Но сега е вашият час и властта на тъмнината.
Megfogván azért őt, elvezeték, és elvivék a főpap házába. Péter pedig követi vala távol.
И като Го хванаха, Го поведоха и Го въведоха в къщата на първосвещеника. А Петър следваше отдалеч.
És mikor tüzet gerjesztettek az udvar közepén, és ők együtt leültek, Péter is leüle ő velök.
И когато накладоха огън сред двора и насядаха около него, и Петър седна между тях.
És meglátván őt egy szolgálóleány, a mint a világosságnál ült, szemeit reá vetvén, monda: Ez is ő vele vala!
И една слугиня, като го видя седнал до огъня, се вгледа в него и каза: И този беше с Него.
Ő pedig megtagadá őt, mondván: Asszony, nem ismerem őt!
А той се отрече, като каза: Жено, не Го познавам.
És egy kevéssel azután más látván őt, monda: Te is azok közül való vagy! Péter pedig monda: Ember, nem vagyok!
След малко друг го видя и каза: И ти си от тях. Но Петър каза: Човече, не съм.
És úgy egy óra mulva más valaki erősíté, mondván: Bizony ez is vele vala: mert Galileából való is.
И като се мина около един час, друг някой настоятелно твърдеше: Наистина и този беше с Него, защото е галилеянин.
Monda pedig Péter: Ember, nem tudom, mit mondasz! És azonnal, mikor ő még beszélt, megszólalt a kakas.
А Петър каза: Човече, не зная какво казваш. И веднага, докато още говореше, петелът пропя.
És hátra fordulván az Úr, tekinte Péterre. És megemlékezék Péter az Úr szaváról, a mint néki mondta: Mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz engem.
И Господ се обърна и погледна Петър. И Петър си спомни думата на Господа – как му беше казал: Преди петелът да пропее, ти три пъти ще се отречеш от Мен.
És kimenvén Péter, keservesen síra.
И като излезе навън, плака горко.
És azok a férfiak, a kik fogva tarták Jézust, csúfolják vala, vervén őt.
А мъжете, които държаха Иисус, Му се подиграваха и Го биеха,
És *szemeit* betakarván, arczul csapdosák őt, és kérdezék őt, mondván: Prófétáld meg ki az, a ki téged vere?
и като Го закриваха, (Го удряха по лицето и) Го питаха, казвайки: Пророкувай! Кой Те удари?
És sok egyéb dolgot mondának néki, szidalmazván őt.
И много други хули изговориха против Него.
És a mint nappal lett, egybegyűle a nép véneinek tanácsa, főpapok és írástudók: és vivék őt az ő gyülekezetükbe,
А като се разсъмна, народните старейшини, главните свещеници и книжниците се събраха и Го заведоха в Синедриона си, и Му казаха:
Mondván: Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. Monda pedig nékik: Ha mondom néktek, nem hiszitek:
Ако си Ти Христос, кажи ни. А Той каза: Ако ви кажа, няма да повярвате;
De ha kérdezlek is, nem feleltek nékem, sem el nem bocsátotok.
и ако ви задам въпрос, няма да Ми отговорите.
Mostantól fogva ül az embernek Fia az Isten hatalmának jobbja felől.
Но отсега нататък Човешкият Син ще седи отдясно на Божията сила.
Mondának pedig mindnyájan: Te vagy tehát az Isten Fia? Ő pedig monda nékik: Ti mondjátok, hogy én vagyok!
И те всички казаха: Тогава Ти Божият Син ли си? А Той им каза: Вие казвате, защото Аз съм.
Azok pedig mondának: Mi szükségünk van még bizonyságra? Hiszen mi magunk hallottuk az ő szájából.
А те казаха: Какво свидетелство ни трябва още? Защото ние сами чухме от устата Му!