Luke 1

Mivelhogy sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, a melyek minálunk beteljesedtek,

Понеже мнозина предприеха да съчинят повест за съвършено известните между нас събития,

A mint nékünk előnkbe adták, a kik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az ígének:

както ни ги предадоха онези, които отначало са били очевидци и служители на словото,

Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus,

видя се добре и на мен, който изследвах подробно всичко от началото, да ти пиша наред, почтени Теофиле,

Hogy megtudhasd azoknak a dolgoknak bizonyosságát, a melyekre taníttatál.

за да познаеш достоверността на това, в което си бил поучаван.

Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet.

В дните на юдейския цар Ирод имаше един свещеник от отряда на Авия на име Захария. Жена му беше от дъщерите на Аарон и се наричаше Елисавета.

És mind a ketten igazak valának az Isten előtt, kik az Úrnak minden parancsolataiban és rendeléseiben feddhetetlenül jártak.

Те и двамата бяха праведни пред Бога, като ходеха непорочно във всичките Господни заповеди и наредби.

És nem volt nékik gyermekük, mert Erzsébet meddő vala, és mind a ketten *immár* idős emberek valának.

Но нямаха дете, защото Елисавета беше безплодна, а и двамата бяха в напреднала възраст.

Lőn pedig, hogy mikor ő rendjének sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,

И когато той изпълняваше свещеническата си служба пред Бога по реда на своя отряд,

A papi tiszt szokása szerint reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak templomába, jó illatot gerjesszen.

според свещеническия обичай на него се падна по жребий да влезе в Господния храм и да кади.

És a népnek egész sokasága imádkozék kívül a jó illatozás idején;

А в часа на каденето цялото множество от народа се молеше навън.

Néki pedig megjelenék az Úrnak angyala, állván a füstölő oltár jobbja felől.

И тогава му се яви Господен ангел, като стоеше отдясно на кадилния олтар.

És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.

А когато Захария го видя, се смути и го обзе страх.

Monda pedig az angyal néki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.

Но ангелът му каза: Не се бой, Захария, защото твоята молитва е чута и жена ти Елисавета ще ти роди син, когото ще наречеш Йоан.

És lészen tenéked örömödre és vigasságodra, és sokan fognak örvendezni az ő születésén;

Той ще ти бъде за радост и веселие; и мнозина ще се зарадват за неговото раждане.

Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva.

Защото ще бъде велик пред Господа; вино и спиртно питие няма да пие; и ще се изпълни със Свети Дух още в майчината си утроба.

És az Izrael fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz.

И ще обърне мнозина от израилевите синове към Господа, техния Бог.

És ez *Ő* előtte fog járni az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet.

Той ще върви пред лицето Му в духа и силата на Илия, за да обърне сърцата на бащите към децата и непокорните – към мъдростта на праведните, за да приготви за Господа подготвен народ.

És monda Zakariás az angyalnak: Miről tudhatom én ezt meg? mert én vén vagyok, és az én feleségem *is* igen idős.

А Захария каза на ангела: По какво ще узная това? Защото аз съм стар, а и жена ми е в напреднала възраст.

És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.

Ангелът в отговор му каза: Аз съм Гавриил, който стои пред Бога, и съм изпратен да ти говоря и да ти благовестя това.

És ímé megnémulsz és nem szólhatsz mindama napig, a melyen ezek meglesznek: mivelhogy nem hittél az én beszédimnek, a melyek beteljesednek az ő idejökben.

И ето, ти ще онемееш и няма да можеш да говориш до деня, когато всичко това се сбъдне, защото не повярва на думите ми, които ще се изпълнят своевременно.

A nép pedig várja vala Zakariást, és csodálkozék, hogy a templomban késik.

А народът чакаше Захария и се чудеше защо се бави в храма.

És kijövén, nem szólhata nékik; eszökbe vevék azért, hogy látást látott a templomban; mert ő *csak* integetett nékik, és néma maradt.

А когато излезе, той не можеше да им говори; и те разбраха, че е видял видение в храма, защото той им правеше знаци и оставаше ням.

És lőn, hogy mikor leteltek az ő szolgálatának napjai, elméne haza.

И когато свършиха дните на службата му, той си отиде у дома.

E napok után pedig fogada méhében Erzsébet az ő felesége, és elrejtőzék öt hónapig, mondván:

А след тези дни жена му Елисавета зачена; и се криеше пет месеца, като казваше:

Így cselekedett velem az Úr a napokban, a melyekben *reám* tekinte, hogy elvegye az én gyalázatomat az emberek között.

Така ми стори Господ в дните, когато погледна милостиво, за да премахне пред хората причината да ме корят.

A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret,

А в шестия месец ангел Гавриил беше изпратен от Бога в галилейския град, наречен Назарет,

Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária.

при една девица, сгодена за мъж на име Йосиф, от Давидовия дом; а името на девицата беше Мария.

És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között.

И когато ангелът дойде при нея, каза: Здравей, благодатна! Господ е с теб, (благословена си ти между жените).

Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, *hogy* micsoda köszöntés ez?!

А тя много се смути от думите му и недоумяваше какъв ли ще е този поздрав.

És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.

И ангелът й каза: Не се бой, Мария, защото си придобила Божията благодат.

És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK.

И ето, ще заченеш в утробата си и ще родиш Син, когото ще наречеш Иисус.

Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét;

Той ще бъде велик и ще се нарече Син на Всевишния; и Господ Бог ще Му даде престола на баща Му Давид.

És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!

Ще царува над якововия дом до века; и царството Му не ще има край.

Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek?

А Мария каза на ангела: Как ще бъде това, тъй като не познавам мъж?

És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának.

И ангелът в отговор й каза: Светият Дух ще дойде върху теб и силата на Всевишния ще те осени; затова и Онова Святото, което ще се роди от теб, ще се нарече Божият Син.

És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez *már* a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak:

Ето, и твоята роднина Елисавета, за която се казваше, че е безплодна, и тя в старините си е заченала син и е вече в шестия месец.

Mert az Istennél semmi sem lehetetlen.

Защото за Бога няма нищо невъзможно.

Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal.

А Мария каза: Ето Господната слугиня; нека ми бъде, както ти си казал. И ангелът си отиде от нея.

Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;

През тези дни Мария стана и отиде бързо към хълмистата страна, в един юдейски град,

És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.

и влезе в къщата на Захария и поздрави Елисавета.

És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;

А когато Елисавета чу поздрава на Мария, бебето в утробата й заигра; и Елисавета се изпълни със Светия Дух,

És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

и като извика със силен глас, каза: Благословена си ти между жените и благословен е плодът на твоята утроба!

És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?

И откъде ми е това – да дойде при мен майката на моя Господ?

Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.

Защото ето, щом стигна гласът на твоя поздрав до ушите ми, бебето заигра радостно в утробата ми.

És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

И блажена е тази, която е повярвала, че ще се сбъдне казаното й от Господа.

Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat,

И Мария каза: Величае душата ми Господа

És örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben.

и зарадва се духът ми в Бога, Спасителя мой.

Mert reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára; mert ímé mostantól fogva boldognak mondanak engem minden nemzetségek.

Защото погледна на ниското положение на Своята слугиня; и ето, отсега нататък ще ме облажават всички родове.

Mert nagy dolgokat cselekedék velem a Hatalmas; és szent az ő neve!

Защото Силният извърши за мен велики дела и свято е Неговото Име.

És az ő irgalmassága nemzetségről nemzetségre *vagyon* azokon, a kik őt félik.

И от родове в родове Неговата милост е върху онези, които Му се боят.

Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által, elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat.

Той извърши силни дела със Своята мишца. Разпръсна онези, които са горделиви в мислите на сърцето си.

Hatalmasokat dönte le trónjaikról, és alázatosakat magasztalt fel.

Свали владетели от престолите им и издигна смирени.

Éhezőket töltött be javakkal, és gazdagokat küldött el üresen.

Гладни напълни с блага, а богати отпрати празни.

Felvevé Izráelnek, az ő szolgájának ügyét, hogy megemlékezzék az ő irgalmasságáról.

Помогна на слугата Си Израил, за да напомни за Своята милост,

(A miképen szólott volt a mi atyáinknak), Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké!

както бе говорил на бащите ни, към Авраам и към неговото потомство до века.

Marada pedig Mária Erzsébettel mintegy három hónapig; azután haza tére.

И Мария, след като стоя при нея около три месеца, се върна у дома си.

Erzsébetnek pedig betelék az ő szülésének ideje, és szűle fiat.

А на Елисавета се навърши времето да роди и тя роди син.

És meghallák az ő szomszédai és rokonai, hogy az Úr nagy kegyelmességet cselekedett ő vele; és együtt örülének vele.

И когато съседите и роднините й чуха, че Господ показал към нея велика милост, се радваха заедно с нея.

És lőn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az ő atyja nevéről Zakariásnak akarák őt nevezni.

И на осмия ден дойдоха, за да обрежат детенцето и щяха да го нарекат Захария, по името на баща му.

És felelvén az ő anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

Но майка му в отговор каза: Не, той ще се нарече Йоан.

És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

А те й рекоха: Няма никой в рода ти, който да се нарича с това име.

És intének az ő atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

Тогава запитаха баща му със знаци как би искал той да го нарекат.

Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

А той поиска дъсчица и написа: Йоан Е името му. И те всички се зачудиха.

És feloldódék az ő szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

И веднага устата му се отвори и езикът му се развърза, и той проговори, и благославяше Бога.

És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.

И страх обзе всичките им съседи; и за всичко това се говореше по цялата хълмиста земя на Юдея.

És szívökre vevék mindenek, a kik hallák, mondván: Vajjon mi lesz e gyermekből? És az Úrnak keze vala ő vele.

И всички, които чуха това, го пазеха в сърцата си, казвайки: Какво ли ще бъде това дете? И ръката на Господа беше с него.

És Zakariás, az ő atyja beteljesedék Szent Lélekkel, és prófétála mondván:

Тогава баща му Захария се изпълни със Свети Дух и пророкува, казвайки:

Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét,

Благословен Господ, Израилевият Бог, защото посети Своя народ и извърши изкупление за него.

És felemelte az üdvösségnek szarvát nékünk az ő gyermekének, Dávidnak házában,

И въздигна рог на спасение за нас в дома на слугата Си Давид,

A mint szólott az ő szent prófétáinak szája által, kik eleitől fogva voltak,

както е говорил чрез устата на светите Си пророци от вековете,

Hogy a mi ellenségeinktől megszabadít, és mindazoknak kezéből, a kik minket gyűlölnek;

спасение от неприятелите ни и от ръката на всички, които ни мразят;

Hogy irgalmasságot cselekedjék a mi atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről,

да покаже милост към бащите ни и да си спомни Своя свят завет,

Az esküvésről, a melylyel megesküdt Ábrahámnak, a mi atyánknak, hogy ő megadja nékünk,

клетвата, с която се закле на баща ни Авраам:

Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.

да ни даде, на нас, които сме освободени от ръката на неприятелите ни, да Му служим без страх,

Szentségben és igazságban ő előtte a mi életünknek minden napjaiban.

в святост и правда пред Него през всичките си дни.

Te pedig kis gyermek, a magasságos *Isten* prófétájának hivattatol; mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útait megkészítsed;

Да! И ти, детенце, пророк на Всевишния ще се наречеш; защото ще вървиш пред лицето на Господа, за да приготвиш пътищата за Него,

És az üdvösség ismeretére megtanítsad az ő népét, a bűnöknek bocsánatjában.

за да дадеш на Неговия народ да познае спасение чрез прощаване на греховете им,

A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, a melylyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,

поради милосърдието на нашия Бог, с което ни посети Зора отгоре,

Hogy megjelenjék azoknak, a kik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!

за да осияе седящите в тъмнина и в сянка на смъртта; и да насочи краката ни в пътя на мира.

A kis gyermek pedig nevekedik és erősödik vala lélekben; és a pusztában vala mind ama napig, a melyen megmutatta magát az Izráelnek.

А детето растеше и укрепваше по дух; и беше в пустините до деня, когато се яви на Израил.