John 4

Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,

И така, когато Господ узна, че фарисеите чули, че Иисус придобивал и кръщавал повече ученици от Йоан –

(Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai,)

не че Сам Иисус кръщаваше, а учениците Му –

Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába.

напусна Юдея и отиде пак в Галилея.

Samárián kell vala pedig általmennie.

Но трябваше да мине през Самария.

Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.

И така, дойде в един самарийски град, наречен Сихар, близо до землището, което Яков даде на сина си Йосиф.

Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.

Там беше Якововият кладенец. И така, Иисус, изморен от пътуване, седеше така на кладенеца. Беше около шестият час.

Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!

Дойде една самарянка да си извади вода. Иисус й каза: Дай Ми да пия.

Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.

Защото учениците Му бяха отишли в града да купят храна.

Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.

Тогава самарянката Му каза: Как Ти, който си юдеин, искаш вода от мен, която съм самарянка? Защото юдеите не общуват със самаряните.

Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és *hogy* ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.

Иисус в отговор й каза: Ако знаеше Божия дар и кой е Онзи, който ти казва: Дай Ми да пия; ти би поискала от Него и Той би ти дал жива вода.

Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?

Жената Му каза: Господине, нямаш почерпало, а и кладенецът е дълбок; тогава откъде имаш живата вода?

Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?

Нима Ти си по-голям от баща ни Яков, който ни е дал кладенеца, и сам той е пил от него, както и синовете му, и добитъкът му?

Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:

Иисус в отговор й каза: Всеки, който пие от тази вода, пак ще ожаднее;

Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.

а който пие от водата, която Аз ще му дам, няма да ожаднее до века; а водата, която ще му дам, ще стане в него извор на вода, която извира за вечен живот.

Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!

Жената Му каза: Господине, дай ми тази вода, за да не ожаднявам и да не извървявам толкова път дотук, за да изваждам.

Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!

Иисус й каза: Иди, повикай мъжа си и ела тук.

Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;

В отговор жената Му каза: Нямам мъж. Иисус й каза: Добре каза, че нямаш мъж;

Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.

защото петима мъже си имала и този, който сега имаш, не ти е мъж. Това ти право каза.

Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.

Жената Му каза: Господине, виждам, че Ти си пророк.

A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.

Нашите бащи върху този хълм са се покланяли; а вие казвате, че в Ерусалим е мястото, където трябва да се покланяме.

Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.

Иисус й каза: Жено, вярвай Ми, че иде час, когато нито върху този хълм, нито в Ерусалим ще се покланяте на Отца.

Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.

Вие се покланяте на онова, което не знаете; ние се покланяме на онова, което знаем; защото спасението е от юдеите.

De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.

Но идва часът, и сега е, когато истинските поклонници ще се покланят на Отца с дух и истина; защото такива иска Отец да бъдат поклонниците Му.

Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.

Бог е дух; и онези, които Му се покланят, с дух и истина трябва да се покланят.

Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.

Жената Му каза: Зная, че ще дойде Месия, който се нарича Христос; Той, когато дойде, ще ни изяви всичко.

Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.

Иисус й каза: Аз съм, който разговарям с теб.

Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?

В това време дойдоха учениците Му и се учудиха, че разговаря с жена; но никой не каза: Какво търсиш?, или: Защо разговаряш с нея?

Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:

Тогава жената остави стомната си, отиде в града и каза на хората:

Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?

Елате да видите един Човек, който ми каза всичко, което съм направила. Да не би Той да е Христос?

Kimenének azért a városból, és hozzá menének.

Тогава те излязоха от града и отиваха към Него.

Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!

Междувременно учениците молеха Иисус, като казваха: Равви, яж.

Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.

Но Той им каза: Аз имам да ям храна, за която вие не знаете.

Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?

Затова учениците говореха помежду си: Да не би някой да Му е донесъл за ядене?

Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.

Иисус им каза: Моята храна е да върша волята на Онзи, който Ме е пратил, и да извърша Неговото дело.

Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.

Не казвате ли: Още четири месеца, и жетвата ще дойде? Ето, казвам ви, повдигнете очите си и вижте, че нивите са вече бели за жетва.

És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.

Който жъне, получава заплата и събира плод за вечен живот, за да се радват заедно и който сее, и който жъне.

Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.

Защото в това отношение истинна е думата, че един сее, а друг жъне.

Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.

Аз ви пратих да жънете това, за което не сте се трудили; други се трудиха, а вие влязохте в техния труд.

Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.

И много самаряни от този град повярваха в Него поради думата на жената, която свидетелстваше: Той ми каза всичко, което съм направила.

A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.

И така, когато дойдоха самаряните при Него, Го помолиха да остане при тях; и преседя там два дни.

És sokkal többen hivének a maga beszédéért,

И още мнозина повярваха заради Неговото слово;

És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus.

а на жената казаха: Ние вече вярваме не заради това, което ти каза, а защото сами чухме и знаем, че Той е наистина (Христос), Спасителят на света.

Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.

След два дни Той излезе оттам и отиде в Галилея;

Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.

защото Иисус Сам беше свидетелствал, че пророк няма почит в родното си място.

Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.

И така, когато дойде в Галилея, галилеяните Го приеха, след като бяха видели всичко, което извърши в Ерусалим на празника; защото и те бяха отишли на празника.

Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala.

И така, Иисус пак дойде в Кана Галилейска, където беше превърнал водата на вино. И имаше един царски чиновник, чийто син беше болен в Капернаум.

Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala.

Той, като чу, че Иисус дошъл от Юдея в Галилея, отиде при Него и Го помоли да слезе и да изцели сина му, защото беше на умиране.

Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.

Тогава Иисус му каза: Ако не видите знамения и чудеса, никак няма да повярвате.

Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal.

Царският чиновник Му каза: Господине, слез, докато детето ми не е умряло.

Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment.

Иисус му каза: Иди си, синът ти е жив. Човекът повярва думата, която му каза Иисус, и си отиде.

A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él.

И когато той вече слизаше, слугите му го срещнаха и му казаха: Синът ти е жив.

Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz;

А той ги попита в кой час му е станало по-леко. Те му казаха: Вчера в седмия час треската го остави.

Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe.

И така бащата разбра, че беше в същия час, когато Иисус му каза: Синът ти е жив. И повярва той и целият му дом.

Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.

Това е второто знамение, което извърши Иисус, когато дойде от Юдея в Галилея.