Genesis 21

Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala.

И ГОСПОД посети Сара, както беше казал; и ГОСПОД направи на Сара, както беше говорил.

Mert fogada Sára az ő méhében, és szűle fiat Ábrahámnak az ő vénségében, abban az időben, melyet mondott vala néki az Isten.

И Сара забременя и роди син на Авраам в старините му, в определеното му от Бога време.

És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szűlt vala néki Sára, Izsáknak:

И Авраам нарече сина, който му се роди, когото Сара му роди, Исаак.

És körűlmetélé Ábrahám az ő fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten.

И на осмия ден Авраам обряза сина си Исаак, както му беше заповядал Бог.

Ábrahám pedig száz esztendős *vala,* mikor születék néki az ő fia Izsák.

А Авраам беше на сто години, когато му се роди синът му Исаак.

És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.

И Сара каза: Бог ми направи смях; всеки, който чуе, ще се смее заедно с мен.

Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szűltem vénségére.

Каза още: Кой би казал на Авраам, че Сара ще кърми синове — защото му родих син в старините му.

És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.

А когато детето порасна, го отбиха. И в деня, когато отбиха Исаак, Авраам направи голямо угощение.

Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szűlt vala,

А Сара видя, че синът на египтянката Агар, когото бе родила на Авраам, се присмива,

Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az ő fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.

затова каза на Авраам: Изпъди тази слугиня и сина й, защото синът на тази слугиня няма да наследи с моя син Исаак!

Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az ő fiáért.

Но тази дума се видя твърде тежка на Авраам поради сина му Исмаил.

De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék előtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az ő szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.

Но Бог каза на Авраам: Да не ти се вижда тежко за момчето и за слугинята ти; за всичко, което ти каза Сара, послушай гласа й, защото по Исаак ще се нарече твоето потомство.

Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod ő.

Но и от сина на слугинята ще направя да стане народ, понеже е твое потомство.

Felkele azért Ábrahám jó reggel, és vőn kenyeret és egy tömlő vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.

Тогава на сутринта Авраам стана рано, взе хляб и мех с вода и ги даде на Агар, като ги сложи на рамото й; даде й и детето и я изпрати. А тя отиде и се скиташе в пустинята Вирсавее.

Hogy elfogyott a víz a tömlőből, letevé a gyermeket egy bokor alá.

Но водата в меха се свърши; и тя хвърли детето под един храст,

És elméne s leűle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leűle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra.

и отиде и седна насреща, на един хвърлей на стрела разстояние, защото си каза: Да не гледам, като умира детето. И като седна насреща, издигна глас и заплака.

Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.

А Бог чу гласа на момчето. И Божият Ангел извика към Агар от небето и каза: Какво ти е, Агар? Не се бой, защото Бог чу гласа на момчето от мястото, където е.

Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem őt.

Стани, вдигни момчето и го крепи с ръката си, защото ще направя от него велик народ.

És megnyitá Isten az ő szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlőt vízzel, és inni ada a gyermeknek.

Тогава Бог й отвори очите и тя видя кладенец с вода, и отиде и напълни меха с вода, и даде на момчето да пие.

És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lőn íjászszá.

А Бог беше с момчето и то порасна и се засели в пустинята, и стана стрелец.

Lakozék pedig Párán pusztájában, és vőn néki anyja feleséget Égyiptom földéről.

Засели се в пустинята Фаран и майка му му взе жена от египетската земя.

És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel.

По онова време Авимелех и военачалникът му Фихол говориха на Авраам и казаха: Бог е с теб във всичко, което правиш.

Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál.

И сега, закълни ми се тук в Бога, че няма да постъпваш невярно нито с мен, нито с рода ми, нито с потомството ми; а според благостта, която съм показал към теб, ще показваш и ти към мен и към земята, в която пребиваваш като чужденец.

És monda Ábrahám: Én megesküszöm.

И Авраам каза: Заклевам се.

Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erővel elvettek vala az Abimélek szolgái.

А Авраам изобличи Авимелех за водния кладенец, който слугите на Авимелех бяха отнели насила.

És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma.

Но Авимелех каза: Не знам кой е направил това нещо, нито ти си ми казал за това, нито аз съм чул, освен днес.

Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének.

Тогава Авраам взе овце и говеда и ги даде на Авимелех, и двамата сключиха договор.

És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot.

И Авраам отдели седем женски агнета от стадото.

És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál?

И Авимелех каза на Авраам: Какви са тези женски агнета, които си отделил?

És felele *Ábrahám:* Ezt a hét juhot vedd tőlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat.

А той каза: Тези седем женски агнета ще вземеш от мен, да ми бъдат за свидетелство, че аз съм изкопал този кладенец.

Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten.

Затова той нарече онова място Вирсавее, защото там двамата се заклеха.

Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére.

Така те сключиха договор във Вирсавее. И Авимелех и военачалникът му Фихол станаха и се върнаха във филистимската земя.

*Ábrahám* pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségűl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét.

И Авраам насади боже дърво във Вирсавее и там призова Името на ГОСПОДА, Вечния Бог.

És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.

И Авраам остана като чужденец във филистимската земя много дни.