Ecclesiastes 7

Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.

Добро име е по-добро от скъпоценно масло и денят на смъртта — от деня на раждането.

Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.

По-добре да отидеш в дом на жалеене, отколкото да отидеш в дом на пируване, защото това е краят на всички хора и живият го влага в сърцето си.

Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.

Печалта е по-добра от смеха, защото чрез тъжното лице сърцето става по-добро.

A bölcseknek elméje a siralmas házban *van,* a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.

Сърцето на мъдрите е в дома на жалеене, а сърцето на безумните е в дома на веселие.

Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.

По-добре да се слуша изобличението на мъдрия, отколкото да слуша човек песента на безумните.

Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!

Защото какъвто е гласът на тръните под котела, такъв е и смехът на безумния. И това е суета.

Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs *embert* is, és az elmét elveszti az ajándék.

Наистина насилието подлудява мъдрия и подкупът покварява сърцето.

Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.

Краят на работата е по-добър от началото й; търпеливият по дух е по-добър от гордия по дух.

Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.

Не бързай в духа си да се гневиш, защото гневът почива в пазвата на безумните.

Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségből származik az ilyen kérdés.

Не казвай: Как предишните дни бяха по-добри от тези? — защото не от мъдрост питаш за това.

Jó a bölcseség az örökséggel, és előmenetelökre van az *embereknek,* a kik a napot látják.

Мъдростта е добра като наследство и полезна за онези, които гледат слънцето,

Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, *és* a gazdagságnak árnyéka alatt *egyformán nyugszik az ember!* de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.

защото мъдростта е защита, както и парите са защита, но предимството на знанието е, че мъдростта оживява онези, които я имат.

Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit ő görbévé tett?

Разгледай Божието дело, защото кой може да изправи онова, което Той е направил криво?

A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit *abból* eszébe ne vegyen, *a mi* reá következik.

В деня на благоденствие бъди весел, а в деня на бедствие разсъди: Бог е направил едното, както и другото, за да не намери човек нищо след себе си.

Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az ő igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki *az ő életének napjait* meghosszabbítja az ő gonoszságában.

Всичко видях в суетните си дни — има праведен, който загива в правдата си, и има безбожен, който дългоденства в безбожието си.

Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?

Не бъди прекалено праведен и не се прави на прекалено мъдър — защо да се погубиш?

Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?

Не бъди прекалено зъл и не бъди безумен — защо да умреш преди времето си?

Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektől megszabadul!

Добре е да държиш това и да не оттегляш ръката си от онова, защото който се бои от Бога, ще избегне всичко това.

A bölcseség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.

Мъдростта прави мъдрия по-силен от десет началници, които са в града,

Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.

защото няма праведен човек на земята, който върши добро и не греши.

Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.

И не обръщай внимание на всички думи, които се говорят, да не би да чуеш слугата си да те кълне,

Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.

защото сърцето ти знае също, че и ти много пъти си проклинал други.

Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. *Mikor* azt gondolám, *hogy* bölcs vagyok, én tőlem a *bölcseség* távol vala.

Всичко това опитах чрез мъдрост. Казах: Ще бъда мъдър! — но тя се отдалечи от мен.

Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?

Далеч е онова, което е, и изключително дълбоко — кой може да го открие?

Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.

Отново предадох сърцето си да позная, да изследвам и да открия мъдростта и разума, да позная, че злото е безумие и глупостта е лудост.

És találtam *egy dolgot,* mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.

И открих че е по-горчива от смъртта жената, чието сърце е примки и мрежи, чиито ръце са окови. Който е угоден на Бога, ще избегне от нея, а грешникът ще бъде хванат от нея.

Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,

Виж, това открих — казва проповедникът — като сравнявах едно нещо с друго, за да намеря обяснение,

A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.

което душата ми още търси, но не е намерила — един мъж между хиляда намерих, но една жена между всички тях не намерих.

Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.

Ето, само това намерих — че Бог направи човека праведен, но те потърсиха много хитрини.