Psalms 129

Veisu korkeimmassa Kuorissa. He ovat usein minua ahdistaneet, hamasta nuoruudestani, sanokaan nyt Israel;
Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
He ovat usein minua ahdistaneet, hamasta nuoruudestani; mutta ei he minua voittaneet.
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
Kyntäjät ovat minun selkäni päällä kyntäneet, ja vakonsa pitkäksi vetäneet.
Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
Herra, joka vanhurskas on, on jumalattomain köydet katkonut.
Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Tulkoon häpiään ja kääntyköön takaperin kaikki, jotka Zionia vihaavat.
Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
Olkoon niinkuin ruoho kattojen päällä, joka kuivettuu ennen kuin se reväistään ylös,
Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
Joista niittäjä ei kättänsä täytä, eikä lyhteensitoja syliänsä;
A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
Eikä yksikään ohitsekäypä sano: olkoon Herran siunaus teidän päällänne: me siunaamme teitä Herran nimeen.
Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!