Proverbs 8

Eikö viisaus huuda, ja toimi julista ääntänsä?

Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az ő szavát?

Korkialla paikalla seisoo hän, teiden ja kujain vieressä.

A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

Porteilla, kaupungin ovilla, joista sisälle käydään, hän huutaa:

A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

Te miehet! minä huudan teitä, ja minun ääneni on teidän tykönne, te ihmisten lapset;

Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz *van!*

Ymmärtäkäät te tyhmät viisautta, ja te houkkiot pankaat sydämiinne.

Értsétek meg ti együgyűek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

Kuulkaat, sillä minä puhun sitä, mikä korkia on, opetan sitä, mikä oikia on.

Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

Sillä minun suuni puhuu totuutta, ja minun huuleni vihaa jamalatointa.

Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

Kaikki minun puheeni ovat oikiat: ei ole siinä mitään petosta eli vääryyttä.

Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

Ne kaikki ovat selkiät niille, jotka niitä ymmärtävät, ja oikiat niille, jotka taidon löytävät.

Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

Ottakaat minun kuritukseni ennenkuin hopia, ja pitäkäät korkiampana minun oppini kuin kallein kulta.

Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

Sillä viisaus on parempi kuin päärlyt, ja kaikki, mitä ihminen itsellensä toivottaa, ei ole hänen vertaisensa.

Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörűségek ehhez egyenlők nem lehetnek.

Minä viisaus asun toimen tykönä, ja minä taidan antaa hyvän neuvon.

Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

Se on Herran pelko: vihata pahaa, ylpeyttä, tuimuutta ja pahoja teitä; sentähden vihaan minä petollista suuta.

Az Úrnak félelme a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyűlölöm.

Minun on neuvo ja voima, minun on toimi ja väkevyys.

Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erő.

Minun kauttani kuninkaat hallitsevat, ja neuvonantajat oikeutta saattavat;

Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

Minun kauttani päämiehet vallitsevat, valtamiehet ja kaikki maan tuomarit.

Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

Minä rakastan niitä, jotka minua rakastavat, jotka varhain minua etsivät, ne löytävät minun.

Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

Rikkaus ja kunnia on minun tykönäni, pysyväinen tavara ja vanhurskaus.

Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

Minun hedelmäni on parempi kuin kulta ja rikkain kulta, ja minun tuloni parempi kuin valittu hopia.

Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

Minä vaellan vanhurskaudentietä ja oikeuden askeleilla,

Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

Että minä pysyväisen perinnön saattaisin niille, jotka minua rakastavat, ja täyttäisin heidän tavaransa.

Hogy az engem szeretőknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

Minä olen ollut Herran oma hänen teidensä alussa: ennenkuin mitään tehty oli, olin minä.

Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen.

Jo ijankaikkisuudesta olen minä asetettu, alussa, ennenkuin maa oli.

Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.

Kuin ei syvyys vielä ollut, silloin minä olin jo syntynyt, kuin ei lähteet vielä vettä kuohuneet.

Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

Ennen kuin vuoret olivat perustetut, ja kukkulat valmistetut, olen minä syntynyt;

Minekelőtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak előtte születtem.

Ei hän ollut vielä maata luonut, ja mitä sen päällä on, eikä maan piirin vuoria.

Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezőket, és a világ porának kezdetét.

Kuin hän valmisti taivaan, olin minä siellä, kuin hän syvyyden visusti mittasi.

Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

Kuin hän pilvet rakensi ylhäällä, ja sääsi syvyyden lähteet;

Mikor megerősíté a felhőket ott fenn, mikor erősekké lőnek a mélységeknek forrásai;

Kuin hän meren ääret määräsi, ja vetten eteen asetti määrän, ettei he astuisi rantansa ylitse; kuin hän maan perustukset laski,

Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az ő parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

Silloin minä hänen kanssansa vaikutin, ja iloitsin joka päivä, ja leikitsin hänen hänen edessänsä joka aika;

Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörűsége valék mindennap, játszva ő előtte minden időben.

Ja leikitsin maan piirin päällä; ja minun iloni on olla ihmisten lasten kanssa.

Játszva az ő földének kerekségén, és gyönyörűségem*et* *lelve *az emberek fiaiban.

Niin kuulkaat siis minua, te lapset: autuaat ovat ne , jotka minun tieni pitävät.

És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

Kuulkaat kuritusta, olkaat viisaat, ja älkäät hyljätkö sitä.

Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

Autuas on se ihminen, joka minua kuulee, joka minun ovellani valvoo joka päivä, ja vartioitsee minun pihtipielissäni.

Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm előtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén.

Sillä joka minun löytää, hän elämän löytää, ja on Herralle otollinen;

Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

Mutta, joka minua vastaan syntiä tekee, hän vahingoitsee sielunsa: jokainen joka minua vihaa, hän rakastaa kuolemaa.

De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekszik az ő lelkén; minden, valaki engem gyűlöl, szereti a halált!