Proverbs 6

Poikani, jos sinää takaat lähimmäises, niin sinä olet kiinnittänyt kätes muukalaiseen.
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, *és* kezedet adván, kötelezted magadat másért:
Sinun sanoissas olet sinä paulaan istunut: sinä olet saavutettu puheissas.
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
ee siis, poikani, näin: pelasta itses: sillä olet tullut lähimmäises käsiin: joudu, nöyryytä itses ja vaadi lähimmäistäs.
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
Älä anna silmilles unta, eikä silmälautas torkkua.
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
Kirvoita itses niinkuin metsävuohi pois käsistä, niinkuin lintu pyytäjänsä käsistä.
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a *vadász* kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
Mene laiska myyriäisen tykö, katso hänen menoansa ja opi.
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
Vaikka ei hänelläyhtään hallitsiaa, teettäjää ja isäntää ole,
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
Kuitenkin valmistaa hän elatuksensa suvella, ja koo ruokansa eloaikana.
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
Kuinka kauan sinä laiska makaat? koskas nouset unesta?
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
Makaa vielä vähä, ota vielä unta päähäs; laske kätes vähä yhteen, ettäs vielä levätä voisit;
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
Niin köyhyys äkisti tulee päälles niinkuin matkamies, ja vaivaisuus niinkuin varustettu mies.
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
Jumalatoin ihminen, vahingollinen mies, kävelee suunsa vääryydellä,
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
Iskee silmää, nyhtää jalvoillansa, kokottelee sormillansa.
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
Vääryys on hänen sydämessänsä, ja aikoo pahaa: hän saattaa riidat matkaan.
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
Sentähden tulee pikaisesti hänen kadotuksensa, ja hän äkisti muserretaan rikki, niin ettei hänellä yhtään parannusta ole.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
Kuusi on, joita Herra vihaa, ja seitsemää kauhistuu hänen sielunsa:
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
Ylpiät silmät, petollinen kieli, kädet, jotka vuodattavat viatonta verta;
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
Sydän, joka vahingollisia ajattelee, jalat, jotka ovat nopsat pahuuteen juoksemaan;
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
Väärä todistaja, joka valheita tuottaa, ja se, joka saattaa riidan veljesten välille.
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
Poikani, pidä isäs käskyt, ja älä hylkää äitis lakia.
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
Sido ne alati yhteen sydämes päälle, ja ripusta ne kaulaas.
Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
Koskas vaellat, niin ne johdattavat sinua; koskas lepäät, niin he varjelevat sinua; koskas heräät, niin he puhuttelevat sinua.
Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
Sillä käsky on niinkuin kynttilä, ja laki niinkuin valkeus, ja opin kuritus elämän tie,
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
Ettäs varjeltaisiin pahasta vaimosta, ja muukalaisen makiasta kielestä.
Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
Älä himoitse sydämessäs hänen kauneuttansa, ettes vieteltäisi hänen silmäinsä kiillosta.
Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
Sillä portto saattaa leivältä pois; mutta aviovaimo saattaa kauniin elämän.
Mert a parázna asszony miatt *jut az ember* egy darab kenyérre, és *más* férfi felesége drága életet vadász!
Taitaako joku kätkeä tulen poveensa, ettei hänen vaattensa pala?
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
Eli taitaako joku hiilten päällä kävellä, ettei hän jalkojansa polta?
Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
Niin sille tapahtuu, joka lähimmäisensä vaimoa lähentelee; ei se pääse rankaisematta, joka häneen ryhtyy.
Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
Ei se ole varkaalle niin suuri häpiä, jos hän varastaa henkensä piteeksi, koska nälkä on:
Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
Jos hän käsitetään, antaa hän sen seitsemänkertaisesti jälleen, ja kaiken huoneensa saadun;
És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
Mutta joka vaimon janssa huoruuteen lankee, se on tyhmä, ja joka sielunsa kadottaa tahtoo, se niin tekee.
A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
Rangaistus ja häpiä tulee hänen päällensä, ja hänen häväistyksensä ei pyyhitä pois.
Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
Sillä miehen vihalla on kiivaus: ei hän säästä häntä koston päivänä:
Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
Ei hän lukua pidä sovittajasta, eikä ota lahjoja, vaikka paljon antaisit.
Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.