Job 31

با چشمان خود پیمان بستم که به هیچ دختری با نظر شهوت نگاه نکنم.
Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem.
چون می‌دانم که خدای قادر مطلق چه بلایی بر سر چنین افرادی می‌آورد.
És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból?
او بر سر مردم شریر و بدکار از آسمان بلا و مصیبت نازل می‌کند.
Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem?
او هر کاری که می‌کنم و هر قدمی که برمی‌دارم، می‌بیند.
Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet?
من هرگز به راه غلط نرفته‌ام و کسی را فریب نداده‌ام.
Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett:
می‌خواهم خدا خودش مرا با ترازوی عدالت بسنجد تا بی‌گناهی من ثابت شود.
Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat!
اگر از راه راست منحرف شده باشم، یا دلم دنبال آنچه که چشمم خواسته است، رفته باشد و یا دستم به گناه آلوده شده باشد،
Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt:
آن وقت چیزی را که کاشته‌ام، دیگران بخورند و همهٔ محصولات من از ریشه کنده شوند.
Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől!
اگر دلم فریفتهٔ زن مرد دیگری شده باشد، یا در کمین زن همسایه باشم،
Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján:
پس زن من هم، کنیز مرد دیگری شود. دیگران با او همبستر شوند.
Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája.
زیرا این کار جنایت است و عامل آن سزاوار مجازات می‌باشد
Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn.
و مثل آتشِ سوزانِ دنیای مردگان می‌تواند همه‌چیز مرا از بین ببرد و محصول مرا ریشه‌کن سازد.
Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná.
اگر شکایت کنیز و غلام خود را علیه خود نشنیده و با آنها از روی انصاف رفتار نکرده باشم،
Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem:
چطور می‌توانم با خدا روبه‌رو شوم و وقتی‌که از من بازخواست کند، چه جوابی می‌توانم به او بدهم.
Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki?
زیرا همان خدایی که مرا آفریده، کنیز و غلام مرا هم خلق کرده است.
Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében?
از کمک به مردم مسکین خودداری نکرده‌ام، بیوه زنی را در حال بیچارگی ترک نکرده‌ام،
Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem;
نان خود را به تنهایی نخورده‌ام و آن را همیشه با یتیمان گرسنه قسمت کرده
És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett;
و در سراسر عمر خود برای آنها مثل پدری غمخوار بودم و از کودکی، راهنمای بیوه‌زنان بوده‌ام.
Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt!
اگر می‌دیدم که کسی لباس ندارد و از سرما در خطر است و یا شخص مسکینی برهنه به سر می‌برد،
Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt;
از پشم گوسفندانم لباس می‌دوختم و به او می‌دادم تا از سردی هوا در امان بوده، از صمیم دل برای من دعا کند و من برکت ببینم.
Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett;
اگر به‌خاطر اینکه در دادگاه نفوذ دارم، حق یتیمی را پایمال کرده باشم،
Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet;
بازوی من از شانه قطع شود و دستم بشکند.
A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom!
چون من از مجازات و عظمت خدا می‌ترسیدم هرگز جرأت نمی‌کردم که به چنین کاری دست بزنم.
Hiszen *úgy* rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék!
به طلا و نقره اعتماد و اتّکا نداشته‌ام
Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam!
و ثروت زیاد مایهٔ خوشی من نبوده است.
Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem;
به آفتاب تابان و مهتاب درخشان دل نبسته‌ام.
Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt,
آنها را نپرستیده و از دور نبوسیده‌ام.
És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet:
زیرا این کار هم گناه است و اگر آن کار را می‌کردم، مستوجب مجازات می‌بودم، چون با این کار، خدای متعال را منکر می‌شدم.
Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent!
هرگز از مصیبت دشمنان شاد نشده‌ام و از بلایی که بر سرشان آمده است، خوشحال نبوده‌ام.
Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte;
زبان خود را از گناه بازداشته و برای آنها دعای بد نکرده‌ام.
(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!)
آنهایی که برای من کار می‌کنند هرگز گرسنه نبوده‌اند.
Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott?
هیچ غریبه‌ای را نگذاشته‌ام که شب در کوچه بخوابد، بلکه درِ خانهٔ من، همیشه به روی مسافران باز بوده است.
(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.)
هیچ‌گاه مثل دیگران سعی نکرده‌ام که از ترسِ سرزنش مردم، گناهان خود را پنهان کنم و خاموش در خانه مانده و بیرون نروم.
Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet:
هیچ‌گاه مثل دیگران سعی نکرده‌ام که از ترسِ سرزنش مردم، گناهان خود را پنهان کنم و خاموش در خانه مانده و بیرون نروم.
Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék *és* az ajtón sem lépnék ki!
آیا کسی هست که به سخنان من گوش بدهد؟ من قسم می‌خورم که حقیقت را می‌گویم. بگذارید قادر مطلق جواب مرا بگوید، و اتّهاماتی را که علیه من وارد کرده‌اند، نشان بدهد.
Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm.
من آنها را به گردن می‌گیرم و تاج سر خود می‌سازم.
Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném!
همهٔ کارهایی را که کرده‌ام، برای او بیان می‌کنم و با سرفرازی در حضور او می‌ایستم.
Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá!
اگر زمینی را که در آن کشت می‌کنم از مالک اصلی‌اش بزور گرفته باشم،
Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak;
و از محصول آن بدون قیمت خورده و باعث قتل مالک آن شده باشم،
Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam:
در آن زمین به عوض گندم، خار و به جای جو، علف هرزه بروید. سخنان ایّوب پایان گرفت.
Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.