Job 13

چیزهایی را که بیان کردید، من قبلاً دیده و شنیده بودم.
Ímé, mindezeket látta az én szemem, hallotta az én fülem és megértette.
هر چیزی را که شما می‌دانید، من هم می‌دانم و از شما کمتر نیستم.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
امّا می‌خواهم که با قادر مطلق صحبت کنم و با او بحث نمایم.
Azonban én a Mindenhatóval akarok szólani; Isten előtt kivánom védeni ügyemet.
ولی شما حقیقت را با دروغ می‌پوشانید و طبیبان بی‌کفایتی هستید.
Mert ti hazugságnak mesterei vagytok, és mindnyájan haszontalan orvosok.
اگر به راستی عاقل می‌بودید، حرفی نمی‌زدید.
Vajha legalább mélyen hallgatnátok, az még bölcseségtekre lenne.
حالا به دلایل من توجّه کنید و به سخن من گوش بدهید.
Halljátok meg, kérlek, az én feddőzésemet, és figyeljetek az én számnak pörlekedéseire.
چرا دروغ می‌گویید فکر می‌کنید که دروغ شما منفعتی برای خدا دارد؟
Az Isten kedvéért szóltok-é hamisságot, és ő érette szóltok-é csalárdságot?
می‌خواهید به بهانهٔ طرفداری از او، حقیقت را بپوشانید و ادّعای خود را ارائه نمایید.
Az ő személyére néztek-é, ha Isten mellett tusakodtok?
اگر خدا از نزدیک به شما نگاه کند، آیا چیز خوبی در شما پیدا می‌کند؟ آیا می‌توانید او را هم مثل انسانها فریب بدهید؟
Jó lesz-é az, ha egészen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjátok-é őt, a mint megcsalható az ember?
بدانید که اگر از این کار دست نکشید، خدا شما را جزا خواهد می‌دهد.
Keményen megbüntet, ha titkon vagytok is személyválogatók.
و قدرت او شما را به وحشت می‌اندازد.
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
دلایل شما بی‌معنی و ادّعایتان مانند دیوارهای گِلی سُست و بی‌اساس است.
A ti emlékezéseitek hamuba írott példabeszédek, a ti menedékváraitok sárvárak.
پس خاموش باشید و به من فرصت بدهید که حرف خود را بزنم و بعد هرچه می‌خواهد بشود!
Hallgassatok, ne bántsatok: hadd szóljak én, akármi essék is rajtam.
با این کار، جان خود را به خطر می‌اندازم.
Miért szaggatnám fogaimmal testemet, és miért szorítanám markomba lelkemet?
هیچ امیدی ندارم. گرچه خدا مرا بکشد، در حضور او از خود دفاع خواهم کرد.
Ímé, megöl engem! Nem reménylem; hiszen csak utaimat akarom védeni előtte!
ممکن است با راستگویی خود نجات یابم، چون شخص بی‌گناهی هستم، با جرأت در پیشگاه خدا می‌ایستم.
Sőt az lesz nékem segítségül, hogy képmutató nem juthat elébe.
اکنون به سخنان من گوش بدهید و به توضیحات من توجّه کنید.
Hallgassátok meg figyelmetesen az én beszédemet, vegyétek füleitekbe az én mondásomat.
ادّعای من این است: من می‌دانم که تبرئه می‌شوم.
Ímé, előterjesztem ügyemet, tudom, hogy nékem lesz igazam.
خدایا آیا برای متّهم کردن من می‌آیی؟ اگر چنین است، من آماده‌ام تا ساکت شوم و بمیرم.
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, úgy kimulnék.
خدایا، از تو فقط دو تقاضا دارم و اگر آنها را اجابت فرمایی، آنگاه می‌توانم با تو روبه‌رو شوم.
Csak kettőt ne cselekedj velem, szined elől akkor nem rejtőzöm el.
از مجازات من دست بردار و با هیبت خود مرا به وحشت نینداز.
Vedd le rólam kezedet, és a te rettentésed ne rettentsen engem.
خدایا اول تو حرف بزن و من پاسخ خواهم داد، یا اجازه بده حرف خود را بزنم و آن وقت جواب مرا بده.
Azután szólíts és én felelek, avagy én szólok hozzád és te válaszolj.
به من بگو که گناه و تقصیر من چیست و خطاهای مرا نشان بده.
Mennyi bűnöm és vétkem van nékem? Gonoszságomat és vétkemet add tudtomra!
چرا روی خود را از من می‌پوشانی؟ چرا با من مثل دشمن خودت برخورد می‌کنی؟
Mért rejted el arczodat, és tartasz engemet ellenségedül?
آیا تو سعی می‌کنی مرا بترسانی؟ من چیزی بیشتر از یک برگ نیستم؛ آیا به یک پَر‌ِ کاه حمله می‌کنی؟
A letépett falevelet rettegteted-é, és a száraz pozdorját üldözöd-é?
تو اتّهامات تلخی را علیه من می‌آوری، حتّی برای گناهانی که در جوانی مرتکب شدم.
Hogy ily *sok* keserűséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!
پاهایم را در زنجیر می‌گذاری و هر قدمی که برمی‌دارم مراقب من هستی.
Hogy békóba teszed lábaimat, vigyázol minden én utamra, és vizsgálod lábomnak nyomait?
در نتیجه مانند چوبِ پوسیده و لباسِ بید خورده نابود می‌شوم.
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly emészt.