Psalms 47

Ĉiuj popoloj, plaŭdu per la manoj, Kriu al Dio per voĉo de kanto.
Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.
Ĉar la Eternulo Plejalta estas timinda; Li estas granda Reĝo super la tuta tero.
Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.
Li subigas al ni popolojn Kaj metas gentojn sub niajn piedojn.
Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.
Li elektas por ni nian heredon, La majeston de Jakob, kiun Li amas. Sela.
Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.
Dio supreniras ĉe sonoj de ĝojo, La Eternulo ĉe trumpetado.
Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.
Kantu al Dio, kantu! Kantu al nia Reĝo, kantu!
Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.
Ĉar Dio estas la Reĝo de la tuta tero: Kantu edifan kanton!
Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!
Dio reĝas super la popoloj; Dio sidas sur Sia sankta trono.
Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.
La princoj de la popoloj kolektiĝis, La popolo de la Dio de Abraham; Ĉar al Dio apartenas la ŝildoj de la tero; Li estas tre alta.
Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *