Psalms 44

Ho Dio, per niaj oreloj ni aŭdis, niaj patroj rakontis al ni, Kion Vi faris en iliaj tagoj, en tempo antikva.
Az éneklőmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.
Vi per Via mano forpelis popolojn, kaj ilin Vi enloĝigis; Popolojn Vi pereigis, kaj ilin Vi vastigis.
Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
Ĉar ne per sia glavo ili akiris la teron, Kaj ne ilia brako helpis ilin; Sed nur Via dekstra mano kaj Via brako kaj la lumo de Via vizaĝo, Ĉar Vi ilin favoris.
Nemzeteket űztél te ki saját kezeddel, őket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, őket pedig kiterjesztetted.
Vi estas mia Reĝo, ho Dio; Disponu helpon al Jakob.
Mert nem az ő fegyverökkel szereztek földet, és nem az ő karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted őket.
Per Vi ni disbatos niajn malamikojn; Per Via nomo ni piedpremos niajn kontraŭbatalantojn.
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
Ĉar ne mian pafarkon mi fidas, Mia glavo min ne helpos.
Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
Sed Vi helpas nin kontraŭ niaj malamikoj, Kaj niajn malamantojn Vi kovras per honto.
Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
Dion ni gloros ĉiutage, Kaj Vian nomon ni dankos eterne. Sela.
Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyűlölőinket te szégyeníted meg.
Tamen Vi nin forlasis kaj hontigis, Kaj Vi ne eliras kun nia militistaro.
Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.
Vi devigas nin forkuri de nia malamiko, Ke niaj malamantoj nin prirabu;
Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
Vi fordonas nin por formanĝo, kiel ŝafojn, Kaj inter la popolojn Vi disĵetis nin;
Megfutamítottál minket szorongatóink előtt, és a kik gyűlölnek minket, fosztogattak magoknak.
Vi vendis Vian popolon por nenio, Kaj prenis por ili nenian prezon;
Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
Vi faris nin malestimataĵo por niaj najbaroj, Mokataĵo kaj insultataĵo por niaj ĉirkaŭantoj;
Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
Vi faris nin instrua ekzemplo por la popoloj, Ke la nacioj balancas pri ni la kapon.
Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levőknek.
Ĉiutage mia malhonoro estas antaŭ mi, Kaj honto kovras mian vizaĝon,
Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
Pro la voĉo de mokanto kaj insultanto, Antaŭ la vizaĝo de malamiko kaj venĝanto.
Gyalázatom naponta előttem van, és orczám szégyene elborít engem.
Ĉio tio trafis nin, sed ni Vin ne forgesis, Kaj ni ne perfidiĝis al Via interligo.
A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
Ne retiriĝis nia koro, Kaj niaj paŝoj ne deflankiĝis de Via vojo.
Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
Kiam Vi batis nin sur loko de ŝakaloj Kaj kovris nin per ombro de morto,
Nem pártolt el tőled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedről:
Tiam se ni forgesus la nomon de nia Dio Kaj ni etendus niajn manojn al fremda dio:
Noha kiűztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
Ĉu Dio tion ne trovus? Li ja scias la sekretojn de la koro.
Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
Pro Vi ni ja estas mortigataj ĉiutage; Oni rigardas nin kiel ŝafojn por buĉo.
Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert ő jól ismeri a szívnek titkait.
Leviĝu, kial Vi dormas, mia Sinjoro? Vekiĝu, ne forpuŝu por ĉiam.
Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
Kial Vi kaŝas Vian vizaĝon, Forgesas nian mizeron kaj nian suferon?
Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el *minket* örökké!
Nia animo estas ja ĵetita en la polvon; Nia korpo kliniĝis al la tero.
Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
Leviĝu; helpu kaj savu nin pro Via boneco.
Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk. * (Psalms 44:27) Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért! *