Job 36

Kaj plue parolis Elihu, kaj diris:
És folytatá Elihu, és monda:
Atendu ankoraŭ iom; mi montros al vi, Ĉar mi havas ankoraŭ kion paroli pro Dio.
Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Mi prenos mian scion de malproksime, Kaj mi montros, ke mia Kreinto estas prava.
Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Ĉar vere miaj vortoj ne estas mensogaj; Homo sincera estas antaŭ vi.
Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású *ember áll* melletted.
Vidu, Dio estas potenca, kaj tamen Li neniun malŝatas; Li estas potenca per la forto de la koro.
Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Al malpiulo Li ne permesas vivi, Kaj al mizeruloj Li donas justecon.
Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Li ne forturnas de virtuloj Siajn okulojn, Sed kun reĝoj sur trono Li sidigas ilin por ĉiam, Por ke ili estu altaj.
Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Kaj se ili estas ligitaj per ĉenoj, Malliberigitaj mizere per ŝnuroj,
És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
Tiam Li montras al ili iliajn farojn kaj kulpojn, Kiel grandaj ili estas.
Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak *rajtok.*
Li malfermas ilian orelon por la moralinstruo, Kaj diras, ke ili deturnu sin de malbonagoj.
Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Se ili obeas kaj servas al Li, Tiam ili finas siajn tagojn en bono Kaj siajn jarojn en stato agrabla;
Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Sed se ili ne obeas, Tiam ili pereas per glavo Kaj mortas en malprudento.
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
La hipokrituloj portas en si koleron; Ili ne vokas, kiam Li ilin ligis;
De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Ilia animo mortas en juneco, Kaj ilia vivo pereas inter la malĉastuloj.
Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Li savas la suferanton en lia mizero, Kaj per la sufero Li malfermas ilian orelon.
A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Ankaŭ vin Li elkondukus el la suferoj En spacon vastan, kie ne ekzistas premateco; Kaj vi havus pacon ĉe via tablo, plena de grasaĵoj.
Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Sed vi fariĝis plena de kulpoj de malvirtulo; Kulpo kaj juĝo tenas sin kune.
De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Via kolero ne forlogu vin al mokado, Kaj grandeco de elaĉeto ne deklinu vin.
Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Ĉu Li atentos vian riĉecon? Ne, nek oron, nek forton aŭ potencon.
Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Ne strebu al tiu nokto, Kiu forigas popolojn de ilia loko.
Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Gardu vin, ne kliniĝu al malpieco; Ĉar tion vi komencis pro la mizero.
Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Vidu, Dio estas alta en Sia forto. Kiu estas tia instruanto, kiel Li?
Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Kiu povas preskribi al Li vojon? Kaj kiu povas diri: Vi agis maljuste?
Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja *azt:* Igazságtalanságot cselekedtél?
Memoru, ke vi honoru Liajn farojn, Pri kiuj kantas la homoj.
Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Ĉiuj homoj ilin vidas; Homo rigardas ilin de malproksime.
Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Vidu, Dio estas granda kaj nekonata; La nombro de Liaj jaroj estas neesplorebla.
Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Kiam Li malgrandigas la gutojn de akvo, Ili verŝiĝas pluve el la nebulo;
Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Verŝiĝas la nuboj Kaj gutas sur multe da homoj.
A melyet a fellegek *özönnel* öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Kaj kiam Li intencas etendi la nubojn Kiel tapiŝojn de Sia tendo,
De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Tiam Li etendas sur ilin Sian lumon Kaj kovras la radikojn de la maro.
Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Ĉar per ili Li juĝas la popolojn Kaj donas ankaŭ manĝaĵon abunde.
Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Per la manoj Li kovras la lumon Kaj ordonas al ĝi aperi denove.
Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Antaŭdiras pri ĝi ĝia bruo, Kaj eĉ la brutaroj, kiam ĝi alproksimiĝas.
Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról. * (Job 36:34) Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből. *