Job 15

Ekparolis Elifaz, la Temanano, kaj diris:
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Ĉu saĝulo povas respondi per ventaj opinioj, Kaj plenigi sian ventron per sensencaĵoj?
Vajjon a bölcs felelhet-é *ilyen* szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
Vi disputas per vortoj senutilaj, Kaj per paroloj, kiuj nenion helpas.
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
Vi forigas la timon, Kaj senvalorigas preĝon antaŭ Dio.
Te már semmivé akarod tenni az *Isten* félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Ĉar via malbonago instigas vian buŝon, Kaj vi elektis stilon de maliculoj.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Vin kondamnas via buŝo, ne mi; Kaj viaj lipoj atestas kontraŭ vi.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Ĉu vi naskiĝis la unua homo? Ĉu vi estas kreita pli frue ol la altaĵoj?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
Ĉu vi aŭdis la sekretan decidon de Dio, Kaj alkaptis al vi la saĝon?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
Kion vi scias tian, kion ni ne scias? Kion vi komprenas tian, kio al ni mankas?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
Inter ni estas grizuloj kaj maljunuloj, Kiuj vivis pli longe ol via patro.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Ĉu tiel malmulte valoras por vi la konsoloj de Dio Kaj vorto kvieta?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
Kial vin tiel levas via koro, Kaj kial tiel palpebrumas viaj okuloj,
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
Ke vi direktas kontraŭ Dion vian koleron, Kaj elirigis el via buŝo tiajn vortojn?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
Kio estas homo, ke li povus esti pura Kaj ke naskito de virino povus esti prava?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
Vidu, inter Liaj sanktuloj ne ĉiuj estas fidindaj, Kaj la ĉielo ne estas pura en Liaj okuloj:
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
Des pli homo, abomeninda kaj malbona, Kiu trinkas malbonagojn kiel akvon.
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
Mi montros al vi, aŭskultu min; Kaj kion mi vidis, tion mi rakontos,
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Kion saĝuloj diris kaj ne kaŝis antaŭ siaj patroj,
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
Al kiuj, al ili solaj, estis donita la tero, Kaj fremdulo ne trairis meze de ili:
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
Dum sia tuta vivo malpiulo estas maltrankvila, Kaj la nombro de la jaroj de tirano estas kaŝita antaŭ li;
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Teruroj sonas en liaj oreloj; Meze de paco venas sur lin rabisto.
A félelem hangja *cseng* az ő füleiben; a békesség *ide*jén tör rá a pusztító!
Li ne esperas, ke li saviĝos el mallumo; Kaj li serĉas ĉirkaŭe glavon.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
Li vagadas, serĉante panon; Li scias, ke preta estas en lia mano la tago de mallumo.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Teruras lin mizero kaj premateco, Venkobatas lin kiel reĝo, pretiĝinta por batalo;
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Pro tio, ke li etendis sian manon kontraŭ Dion Kaj kontraŭstaris al la Plejpotenculo,
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Kuris kontraŭ Lin kun fiera kolo, Kun dikaj dorsoj de siaj ŝildoj.
*Kinyujtott* nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
Li kovris sian vizaĝon per graso Kaj metis sebon sur siajn lumbojn.
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Li loĝas en urboj ruinigitaj, En domoj ne loĝataj, Destinitaj esti ŝtonamasoj.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
Li ne restos riĉa, lia bonstato ne teniĝos, Kaj lia havaĵo ne disvastiĝos sur la tero.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
Li ne forkliniĝos de mallumo; Flamo velksekigos liajn branĉojn, Kaj Li forigos lin per la blovo de Sia buŝo.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
La erarinto ne fidu vantaĵon, Ĉar vanta estos lia rekompenco.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
Antaŭtempe li finiĝos, Kaj lia branĉo ne estos verda.
Nem idejében telik el *élete,* és az ága ki nem virágzik.
Lia nematura bero estos deŝirita, kiel ĉe vinbertrunko; Kaj lia floro defalos, kiel ĉe olivarbo.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
Ĉar la anaro de la hipokrituloj senhomiĝos; Kaj fajro ekstermos la tendojn de tiuj, kiuj prenas subaĉeton.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Ili gravediĝis per malpiaĵo kaj naskis pekon, Kaj ilia ventro pretigas malicaĵon.
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.