Job 12

Kaj Ijob respondis kaj diris:
Felele erre Jób, és monda:
Certe, vi solaj estas homoj, Kaj kun vi mortos la saĝo.
Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
Mi ankaŭ havas koron, kiel vi; Mi ne estas malpli valora ol vi; Kiu ne povas paroli tiele?
Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
Mi fariĝis mokataĵo por mia amiko, Mi, kiu vokadis al Dio kaj estis aŭskultata; Virtulo kaj senkulpulo fariĝis mokataĵo;
Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja őt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
Malestimata lucerneto li estas antaŭ la pensoj de feliĉuloj, Pretigita por migrantoj.
A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
Bonstataj estas la tendoj de rabistoj, Kaj sendanĝerecon havas la incitantoj de Dio, Tiuj, kiuj portas Dion en sia mano.
A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
Vere, demandu la brutojn, kaj ili instruos vin; La birdojn de la ĉielo, kaj ili diros al vi;
Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
Aŭ parolu kun la tero, kaj ĝi klarigos al vi; Kaj rakontos al vi la fiŝoj de la maro.
Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
Kiu ne ekscius el ĉio ĉi tio, Ke la mano de la Eternulo tion faris,
Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
De Tiu, en kies mano estas la animo de ĉio vivanta Kaj la spirito de ĉiu homa karno?
A kinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
La orelo esploras ja la parolon, Kaj la palato gustumas al si la manĝaĵon.
Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
La maljunuloj posedas saĝon, Kaj la grandaĝuloj kompetentecon.
A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
Ĉe Li estas la saĝo kaj la forto; Ĉe Li estas konsilo kaj kompetenteco.
Ő nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
Kion Li detruas, tio ne rekonstruiĝas; Kiun Li enŝlosos, tiu ne liberiĝos.
Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja *az ajtót,* nem nyílik föl az.
Kiam Li digas la akvon, ĝi elsekiĝas; Kiam Li fluigas ĝin, ĝi renversas la teron.
Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja őket, felforgatják a földet.
Ĉe Li estas potenco kaj forto; Lia estas tiu, kiu eraras, kaj tiu, kiu erarigas.
Ő nála van az erő és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
Li irigas konsilistojn kiel erarvagantojn, Kaj la juĝistojn Li faras malsaĝaj.
A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
La ligilojn de reĝoj Li malligas, Kaj Li ligas per zono iliajn lumbojn.
A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
Li erarvagigas la pastrojn Kaj faligas la potenculojn.
A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
Li mutigas la lipojn de fidinduloj Kaj forprenas de maljunuloj la prudenton.
Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektől elveszi a tanácsot.
Li verŝas honton sur eminentulojn Kaj malfirmigas la zonon de potenculoj.
Szégyent zúdít az előkelőkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
Li malkovras profundaĵon el meze de mallumo, Kaj mortan ombron Li elirigas en la lumon.
Feltárja a sötétségből a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
Li grandigas naciojn kaj pereigas ilin, Disvastigas naciojn kaj forpelas ilin.
Nemzeteket növel fel, azután elveszíti őket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elűzi őket.
Li senkuraĝigas la ĉefojn de la popolo de la lando Kaj erarvagigas ilin en dezerto senvoja;
Elveszi eszöket a föld népe vezetőinek, és úttalan pusztában bujdostatja őket.
Ili palpas en mallumo, en senlumeco; Kaj Li ŝanceliĝigas ilin kiel ebriuloj.
És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.