Psalms 47

Een psalm, voor den opperzangmeester, onder de kinderen van Korach.

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

Al gij volken, klapt in de hand; juicht Gode met een stem van vreugdegezang.

Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Want de HEERE, de Allerhoogste, is vreselijk, een groot Koning over de ganse aarde.

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Hij brengt de volken onder ons, en de natiën onder onze voeten.

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Hij verkiest voor ons onze erfenis, de heerlijkheid van Jakob, dien Hij heeft liefgehad. Sela.

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.

God vaart op met gejuich, de HEERE met geklank der bazuin.

Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.

Psalmzingt Gode, psalmzingt! Psalmzingt onzen Koning, psalmzingt!

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Want God is een Koning der ganse aarde; psalmzingt met een onderwijzing!

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

God regeert over de heidenen; God zit op den troon Zijner heiligheid. De edelen der volken zijn verzameld tot het volk van den God van Abraham; want de schilden der aarde zijn Godes. Hij is zeer verheven!

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *