Psalms 66

Přednímu z kantorů, píseň žalmu. Plésej Bohu všecka země.

Az éneklőmesternek; zsoltár, ének. Örvendezz Istennek, oh te egész föld.

Zpívejte žalmy k slávě jména jeho, ohlašujte slávu a chválu jeho.

Énekeljétek az ő nevének dicsőségét; dicsőítsétek az ő dicséretét!

Rcete Bohu: Jak hrozný jsi v skutcích svých! Pro velikost síly tvé lháti budou tobě nepřátelé tvoji.

Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te műveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.

Všecka země skláněti se tobě a prozpěvovati bude, žalmy zpívati bude jménu tvému. Sélah.

Az egész föld leborul előtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.

Poďte a vizte skutky Boží, jak hrozný jest v správě při synech lidských.

Jőjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az ő cselekedetei az emberek fiain.

Obrátil moře v suchost, řeku přešli nohou po suše, tuť jsme se veselili v něm.

A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk ő benne.

Panuje v síle své nade vším světem, oči jeho spatřují národy, zpurní nebudou míti zniku. Sélah.

A ki uralkodik az ő hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.

Dobrořečte národové Bohu našemu, a ohlašujte hlas chvály jeho.

Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az ő dicséretének szavát.

Zachoval při životu duši naši, aniž dopustil, aby se poklesla noha naše.

A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.

Nebo jsi nás zpruboval, ó Bože, přečistil jsi nás, tak jako přečištěno bývá stříbro.

Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.

Uvedl jsi nás byl do leči, krutě jsi bedra naše ssoužil,

Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.

Vsadils člověka na hlavu naši, vešli jsme byli do ohně i do vody, a však jsi nás vyvedl do rozvlažení.

Embert ültettél fejünkre, tűzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bőségre.

A protož vejdu do domu tvého s zápalnými obětmi, a plniti tobě budu sliby své,

Elmegyek házadba égőáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,

Kteréž vyřkli rtové moji, a vynesla ústa má, když jsem byl v ssoužení.

A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.

Zápaly tučných beranů obětovati budu tobě s kaděním, volů i kozlů nastrojím tobě. Sélah.

Hízlalt juhokat áldozom néked égőáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.

Poďte, slyšte, a vypravovati budu, kteříž se koli bojíte Boha, co jest učinil duši mé.

Jőjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélőnek: miket cselekedett az én lelkemmel!

Ústy svými k němu jsem volal, a vyvyšoval jsem ho jazykem svým.

Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.

Bychť byl patřil k nepravosti srdcem svým, nebyl by vyslyšel Pán.

Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.

Ale vyslyšelť Bůh, a pozoroval hlasu modlitby mé.

Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.

Požehnaný Bůh, kterýž neodstrčil modlitby mé, a milosrdenství svého ode mne neodjal.

Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét *nem vonta meg* tőlem.