Psalms 47

Přednímu zpěváku z synů Chóre, žalm.

Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

Všickni národové plésejte rukama, trubte Bohu s hlasitým prozpěvováním.

Ti népek mind tapsoljatok, harsogjatok Istennek vígságos szóval.

Nebo Hospodin nejvyšší, hrozný, jest král veliký nade vší zemi.

Mert az Úr felséges, rettenetes; nagy király az egész földön.

Uvozuje lidi v moc naši, a národy pod nohy naše.

Alánk veti a népeket, a nemzeteket lábaink alá.

Oddělil nám za dědictví naše slávu Jákobovu, kteréhož miloval. Sélah.

Kiválasztja nékünk örökségünket, Jákób dicsőségét, a kit szeret. Szela.

Vstoupil Bůh s troubením, Hospodin s zvukem trouby.

Felvonul Isten harsona- szónál, kürtzengés közt az Úr.

Žalmy zpívejte Bohu, zpívejte; zpívejte žalmy králi našemu, zpívejte.

Énekeljetek Istennek, énekeljetek; énekeljetek királyunknak, énekeljetek!

Nebo král vší země Bůh jest, zpívejte žalmy rozumně.

Mert az egész föld királya az Isten: énekeljetek bölcseséggel.

Kralujeť Bůh nad národy, Bůh sedí na trůnu svém svatém. [ (Psalms 47:10) Knížata národů připojili se k lidu Boha Abrahamova; nebo pavézy země Boží jsou, pročež on náramně vyvýšen jest. ]

Isten uralkodik a nemzetek fölött; Isten ott ül az ő szentségének trónján. * (Psalms 47:10) Népek fejedelmei gyülekeztek össze, mint Ábrahám Istenének népe, mert Istené a földnek pajzsai; magasságos ő igen! *