Proverbs 23

Když sedneš k jídlu se pánem, pilně šetř, co jest před tebou.

Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.

Jinak vrazil bys nůž do hrdla svého, byl-li bys lakotný.

És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

Nežádej lahůdek jeho, nebo jsou pokrm oklamavatelný.

Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.

Neusiluj, abys zbohatl; od opatrnosti své přestaň.

Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; *ez ilyen testi* eszességedtől szünjél meg.

K bohatství-liž bys obrátil oči své? Poněvadž v náhle mizí; nebo sobě zdělalo křídla podobná orličím, a zaletuje k nebi.

Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!

Nejez chleba člověka závistivého, a nežádej lahůdek jeho.

Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;

Nebo jak on sobě tebe váží v mysli své, tak ty pokrmu toho. Díť: Jez a pí, ale srdce jeho není s tebou.

Mert mint a ki számítgatja *a falatot* magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

Skyvu svou, kterouž jsi snědl, vyvrátíš, a zmaříš slova svá utěšená.

A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

Před bláznem nemluv, nebo pohrdne opatrností řečí tvých.

A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

Nepřenášej mezníku starodávního, a na pole sirotků nevcházej.

Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

Silnýť jest zajisté ochránce jejich; onť povede při jejich proti tobě.

Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!

Zaveď k učení mysl svou, a uši své k řečem umění.

Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

Neodjímej od mladého kázně; nebo umrskáš-li jej metlou, neumřeť.

Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.

Ty metlou jej mrskávej, a tak duši jeho z pekla vytrhneš.

Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.

Synu můj, bude-li moudré srdce tvé, veseliti se bude srdce mé všelijak ve mně;

Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

A plésati budou ledví má, když mluviti budou rtové tvoji pravé věci.

És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

Nechť nezávidí srdce tvé hříšníku, ale raději choď v bázni Hospodinově celý den.

Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében *légy* egész napon;

Nebo poněvadž jest odplata, naděje tvá nebude podťata.

Mert *ennek* bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

Slyš ty, synu můj, a buď moudrý, a naprav na cestu srdce své.

Hallgass te, fiam, *engem,* hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

Nebývej mezi pijány vína, ani mezi žráči masa.

Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

Nebo opilec a žráč zchudne, a ospánlivost v hadry obláčí.

Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

Poslouchej otce svého, kterýž tě zplodil, aniž pohrdej matkou svou, když se zstará.

Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

Pravdy nabuď, a neprodávej jí, též moudrosti, umění a rozumnosti.

Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

Náramně bývá potěšen otec spravedlivého, a ten, kdož zplodil moudrého, veselí se z něho.

Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.

Nechať se tedy veselí otec tvůj a matka tvá, a ať pléše rodička tvá.

Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.

Dej mi, synu můj, srdce své, a oči tvé cest mých ať ostříhají.

Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.

Nebo nevěstka jest jáma hluboká, a studnice těsná žena cizí.

Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

Onať také jako loupežník úklady činí, a zoufalce na světě rozmnožuje.

És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

Komu běda? komu ouvech? komu svady? komu křik? komu rány darmo? komu červenost očí?

Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

Těm, kteříž se zdržují na víně; těm, kteříž chodí, aby vyhledali strojené víno.

A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

Nehleď na víno rdící se, že vydává v koflíku záři svou, a přímo vyskakuje.

Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,

Naposledy jako had uštípne, a jako štír ušťkne.

Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

Oči tvé hleděti budou na cizí, a srdce tvé mluviti bude převrácené věci,

A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

A budeš jako ten, kterýž spí u prostřed moře, a jako ten, kterýž spí na vrchu sloupu bárky.

És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

Díš: Zbili mne, a nestonal jsem, tloukli mne, a nečil jsem; když procítím, dám se zase v to.

Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.