Song of Solomon 1

Salomonova Pjesma nad pjesmama

Énekek éneke, mely Salamoné.

Poljubi me poljupcem usta svojih, ljubav je tvoja slađa od vina.

Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.

Miris najboljih mirodija, ulje razlito ime je tvoje, zato te ljube djevojke.

A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.

Povuci me za sobom, bježimo! Kralj me uveo u odaje svoje. Igrat ćemo se i radovati zbog tebe, slavit ćemo ljubav tvoju više nego vino. Pravo je da te ljube.

Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.

Crna sam ali lijepa, kćeri jeruzalemske, kao šatori kedarski, kao zavjese Salomonove.

Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai *és* Salamon szőnyegei.

Ne gledajte što sam garava, to me sunce opalilo. Sinovi majke moje rasrdili se na mene, postavili me da čuvam vinograde; a svog vinograda, koji je u meni, nisam čuvala.

Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, - a magam szőlőjét nem őriztem.

Reci mi, ti koga ljubi duša moja, gdje paseš, gdje se u podne odmaraš, da ne lutam, tražeći te, oko stada tvojih drugova.

Mondd meg nékem, *te,* a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?

Ako ne znaš, o najljepša među ženama, izađi i slijedi tragove stada i pasi kozliće svoje oko pastirskih koliba.

Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.

Usporedio bih te s konjima pod kolima faraonovim, o prijateljice moja.

A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.

Lijepi su obrazi tvoji među naušnicama, vrat tvoj pod ogrlicama.

Szépek a te orczáid a *halántékra való* lánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.

Učinit ćemo za tebe zlatne naušnice s privjescima srebrnim.

Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.

- Dok se kralj odmara na svojim dušecima, (tada) nard moj miriše.

Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.

Dragi mi je moj stručak smirne što mi među grudima počiva.

*Olyan* az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.

Dragi mi je moj grozd ciprov u vinogradima engedskim.

*Mint* az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, *olyan* nékem az én szerelmesem.

- Gle, kako si lijepa, prijateljice moja, gle, kako si lijepa, imaš oči kao golubica.

Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid *olyanok, mint* a galambok.

- Gle, kako si lijep, dragi moj, gle, kako si mio. Zelenilo je postelja naša.

Ímé, te *is* szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.

- Grede kuća naših cedri su, a natkrovlje čempresi.

A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.