Psalms 38

Psalam. Davidov. Za spomen.

Dávid zsoltára emlékeztetőül.

Jahve, u srdžbi svojoj nemoj ne karati, i nemoj me kazniti u svojemu gnjevu.

Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!

Strijele se tvoje u me zabodoše, ruka me tvoja teško pritisnu:

Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.

na tijelu mi ništa zdravo nema zbog gnjeva tvog, od grijeha mojih mira mi nema kostima.

Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.

Zloće moje glavu su mi nadišle, kao preteško breme tište me.

Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.

Rane moje zaudaraju i gnjiju zbog bezumnosti moje.

Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.

Pogurih se sav i zgrčih, povazdan lutam žalostan.

Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.

Moji bokovi puni su ognjice, na tijelu mi ništa zdravo nema.

Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.

Iscrpljen sam i satrven posve, stenjem od jecanja srca svojega.

Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.

O Gospode, sve su mi želje pred tobom, i vapaji moji nisu ti skriveni.

Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!

Srce mi udara silno, snaga me ostavlja i svjetlost vida očinjeg gasi se.

Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa - az sincs már velem.

Prijatelji i drugovi od rana mojih uzmakoše, i moji najbliži stoje daleko.

Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.

Namještaju mi zamke oni koji mi život vrebaju, koji mi žele nesreću, propašću mi prijete i uvijek smišljaju prijevare.

De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.

A ja sam kao gluh i ništa ne čujem i, kao nijem, usta ne otvaram.

De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.

Postadoh k'o čovjek koji ne čuje i koji u ustima nema odgovora.

És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.

Jer u tebe se, o Jahve, uzdam, ti ćeš me uslišati, Jahve, Bože moj!

Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!

Rekoh: "Nek' se ne raduju nada mnom; kad mi noga posrne, nek' se ne uzdižu nada mnom!"

Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!

Jer umalo ne propadoh, i moja je bol svagda preda mnom.

És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.

Bezakonje svoje ja priznajem i pun sam žalosti zbog grijeha svojega.

Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.

A koji su bez razloga protiv mene, moćni su, i mnogi su koji me mrze nepravedno.

De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,

Za dobro zlom mi uzvraćaju, protive mi se što tražim dobro.

És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.

O Jahve, ne ostavljaj me! Bože moj, ne udaljuj se od mene! [ (Psalms 38:23) Požuri se meni u pomoć, Gospode, spase moj! ]

Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem! * (Psalms 38:23) Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm! *