Psalms 147

Aleluja! Hvalite Jahvu jer je dobar, pjevajte Bogu našem jer je sladak; svake hvale on je dostojan!

Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!

Jahve gradi Jeruzalem, sabire raspršene Izraelce.

Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;

On liječi one koji su srca skršena i povija rane njihove.

Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.

On određuje broj zvijezda, svaku njezinim imenom naziva.

Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.

Velik je naš Gospodin i svesilan, nema mjere mudrosti njegovoj.

Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.

Jahve pridiže ponizne, zlotvore do zemlje snizuje.

Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.

Pjevajte Jahvi pjesmu zahvalnu, svirajte na citari Bogu našem!

Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!

Oblacima on prekriva nebesa i zemlji kišu sprema; daje da po bregovima raste trava i bilje na službu čovjeku.

A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, *és* füvet sarjaszt a hegyeken;

On stoci hranu daje i mladim gavranima kada grakću.

A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.

Za konjsku snagu on ne mari nit' mu se mile bedra čovječja.

Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;

Mili su Jahvi oni koji se njega boje, koji se uzdaju u dobrotu njegovu.

Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.

Slavi Jahvu, Jeruzaleme, hvali Boga svoga, Sione!

Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!

On učvrsti zasune vrata tvojih, blagoslovi u tebi tvoje sinove.

Mert erősekké teszi kapuid zárait, *s* megáldja benned a te fiaidat.

On dade mir granicama tvojim, pšenicom te hrani najboljom.

Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.

Besjedu svoju šalje na zemlju, brzo trči riječ njegova.

Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!

Kao vunu snijeg razbacuje, prosipa mraz poput pepela.

Olyan havat ád, mint a gyapjú, *és* szórja a deret, mint a port.

On sipa grÓad kao zalogaje, voda mrzne od njegove studeni.

Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?

Riječ svoju pošalje i vode se tope; dunu vjetrom i vode otječu.

Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.

Riječ svoju on objavi Jakovu, odluke svoje i zakone Izraelu.

Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.

Ne učini tako nijednom narodu: nijednom naredbe svoje ne objavi! Aleluja!

Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!