Job 34

Elihu nastavi svoju besjedu i reče:
És szóla Elihu, és monda:
"I vi, mudraci, čujte što ću reći, vi, ljudi umni, poslušajte mene,
Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
jer uši nam prosuđuju besjede isto kao što nepce hranu kuša.
Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.
Zajedno ispitajmo što je pravo i razmislimo skupa što je dobro.
Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?
Job je utvrdio: 'Ja sam pravedan, ali Bog meni pravdu uskraćuje.
Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.
U pravu sam, a lašcem prave mene, nasmrt prostrijeljen, a bez krivnje svoje!'
Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl *talált* hibám nélkül!
Zar gdje čovjeka ima poput Joba koji porugu pije kao vodu,
Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.
sa zlikovcima koji skupa hodi i s opakima isti dijeli put?
És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!
On tvrdi: 'Kakva korist je čovjeku od tog što Bogu ugoditi želi?'
Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.
Stoga me čujte, vi ljudi pametni! Od Boga zlo je veoma daleko i nepravednost od Svemogućega,
Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!
te on čovjeku plaća po djelima, daje svakom po njegovu vladanju.
Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.
Odista, Bog zla nikada ne čini, niti Svesilni kad izvrće pravo.
Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!
TÓa tko je njemu povjerio zemlju i vasioni svijet tko je stvorio?
Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?
Kad bi on dah svoj u se povukao, kad bi čitav svoj duh k sebi vratio,
Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:
sva bića bi odjednom izdahnula i u prah bi se pretvorio čovjek.
Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.
Ako razuma imaš, slušaj ovo, prikloni uho glasu riječi mojih.
Ha tehát van eszed, halld meg ezt, *és* a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!
Može li vladat' koji mrzi pravo? Najpravednijeg hoćeš li osudit'? -
Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?
Onog koji kaže kralju: 'Nitkove!' a odličniku govori: 'Zlikovče!'
A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!
Koji nije spram knezovima pristran i jednak mu je ubog i mogućnik, jer oni su djelo ruku njegovih?
A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.
Zaglave za tren, usred gluhe noći: komešaju se narodi, prolaze; ni od čije ruke moćni padaju.
Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas *is* eltűnik kéz nélkül!
Jer, on nadzire pute čovjekove, pazi nad svakim njegovim korakom.
Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.
Nema toga mraka niti crne tmine gdje bi se mogli zlikovci sakriti.
Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;
Bog nikome unaprijed ne kaže kada će na sud pred njega stupiti.
Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!
Bez saslušanja on satire jake i stavlja druge na njihovo mjesto.
Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
TÓa odveć dobro poznaje im djela! Sred noći on ih obara i gazi.
Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.
Ćuškom ih bije zbog zloće njihove na mjestu gdje ih svi vidjeti mogu.
Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.
Jer prestadoše za njime hoditi, zanemariše putove njegove
A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,
goneć uboge da vape do njega i potlačene da k njemu leleču.
Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.
Al' miruje li, tko da njega gane? Zastre li lice, tko ga vidjet' može?
Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;
Nad pucima bdi k'o i nad čovjekom da ne zavlada tko narod zavodi.
Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.
Kada bezbožnik Bogu svome kaže: 'Zavedoše me, više griješit neću.
Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
Ne uviđam li, ti me sad pouči, i ako sam kad nepravdu činio, ubuduće ja činiti je neću!'
A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!
Misliš da Bog mora njega kazniti, dok ti zamisli njegove prezireš? Al' kada ti odlučuješ, a ne ja, mudrost nam svoju istresi dÓe sada!
Avagy te szerinted fizessen-é *csak azért,* mert ezt megveted, *és* hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!
Svi ljudi umni sa mnom će se složit' i svatko razuman koji čuje mene:
Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:
Nepromišljeno Job je govorio, u riječima mu neima mudrosti.
Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.
Stoga, nek' se Job dokraja iskuša, jer odgovara poput zlikovaca;
Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!
a svom grijehu još pobunu domeće, među nama on plješće dlanovima i hule svoje na Boga gomila."
Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.