Job 33

Čuj dakle, Jobe, što ću ti kazati, prikloni uho mojim besjedama.

No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!

Evo, usta sam svoja otvorio, a jezik riječi pod nepcem mi stvara.

Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.

Iskreno će ti zborit' srce moje, usne će čistu izreći istinu.

Igaz szívből *származnak* beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.

TÓa i mene je duh Božji stvorio, dah Svesilnoga oživio mene.

Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.

Ako uzmogneš, ti me opovrgni; spremi se da se suprotstaviš meni!

Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!

Gle, kao i ti, i ja sam pred Bogom, kao i ti, od gline bjeh načinjen;

Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.

zato ja strahom tebe motrit' neću, ruka te moja neće pritisnuti.

Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.

Dakle, na moje uši rekao si - posve sam jasno tvoje čuo riječi:

Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:

'Nedužan sam i bez ikakva grijeha; prav sam i nema krivice na meni.

Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.

Al' On izlike protiv mene traži i za svojeg me drži dušmanina.

Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!

Noge je moje u klade metnuo, nad svakim mojim on pazi korakom.'

Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.

Ovdje, kažem ti, u pravu ti nisi, jer s Bogom čovjek mjerit' se ne može.

Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!

Pa zašto s njime zamećeš prepirku što ti na svaku riječ ne odgovara?

Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?

Bog zbori nama jednom i dva puta, al' čovjek na to pažnju ne obraća.

Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!

U snovima, u viđenjima noćnim, kada san dubok ovlada ljudima i na ležaju dok tvrdo snivaju,

Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;

tad on govori na uho čovjeku i utvarama plaši ga jezivim

Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.

da ga od djela njegovih odvrati, da u čovjeku obori oholost,

Hogy eltérítse az embert a *rossz* cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.

da dušu njegovu spasi od jame i život mu od puta u Podzemlje.

Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.

Bolešću on ga kara na ležaju kad mu se kosti tresu bez prestanka,

Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.

kad se kruh gadi njegovu životu i ponajbolje jelo duši njegovoj;

Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.

kada mu tijelo gine naočigled i vide mu se kosti ogoljele,

Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.

kad mu se duša približava jami a život njegov boravištu mrtvih.

És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.

Ako se uza nj nađe tad anđeo, posrednik jedan između tisuću, da čovjeka na dužnost opomene,

Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;

pa se sažali nad njim i pomoli: 'Izbavi ga da u jamu ne ide; za život njegov nađoh otkupninu!

És *az Isten* könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!

Neka mu tijelo procvate mladošću, nek' se vrati u dane mladenačke!'

Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.

Vapije k Bogu i Bog ga usliša: radosno On ga pogleda u lice; vrati čovjeku pravednost njegovu.

Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.

Tada čovjek pred ljudima zapjeva: 'Griješio sam i pravo izvrtao, ali mi Bog zlom nije uzvratio.

Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;

On mi je dušu spasio od jame i život mi se veseli svjetlosti.'

Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.

Gle, sve to Bog je spreman učiniti do dva i do tri puta za čovjeka:

Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,

da dušu njegovu spasi od jame i da mu život svjetlošću obasja.

Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.

Pazi dÓe, Jobe, dobro me poslušaj; šuti, jer nisam sve još izrekao.

Figyelj Jób, *és* hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!

Ako riječi još imaš, odvrati mi, zbori - rado bih opravdao tebe.

Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.

Ako li nemaš, poslušaj me samo: pazi, rad bih te poučit' mudrosti."

Ha *pedig* nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!