Job 28

"Da, srebro ima svoja nalazišta, a zlato mjesta gdje se pročišćava.

Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.

Ruda željezna iz zemlje se vadi, a iz rudače rastaljene bakar.

A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.

Ljudi tami postavljaju granice i kopaju do najvećih dubina za kamenom u mraku zakopanim.

Határt vet *az ember* a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.

Čeljad iz tuđine rovove dube do kojih ljudska ne dopire noga, visi njišuć' se, daleko od ljudi.

Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.

Krilo zemlje iz kojeg kruh nam niče kao od vatre sve je razrovano.

Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;

Stijene njene safira su skrovišta, prašina zlatna krije se u njima.

Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.

Tih putova ne znaju grabljivice, jastrebovo ih oko ne opaža.

Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.

Zvijeri divlje njima nisu kročile niti je kada lav njima prošao.

Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.

Ali na kamen diže čovjek ruku te iz korijena prevraća planine.

Ráveti kezét *az ember* a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.

U kamenu prokopava prolaze, oko mu sve dragocjeno opaža.

A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.

Žilama vode on tok zaustavlja; stvari skrivene nosi na vidjelo.

Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.

Ali otkuda nam Mudrost dolazi? Na kojemu mjestu Razum prebiva?

De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?

Čovjek njezina ne poznaje puta, u zemlji živih nisu je otkrili.

Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.

Bezdan govori: 'U meni je nema!' a more: 'Ne nalazi se kod mene!'

A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.

Zlatom se čistim kupiti ne može, ni cijenu njenu srebrom odmjeriti;

Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.

ne mjeri se ona zlatom ofirskim, ni oniksom skupim pa ni safirom.

Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.

Sa zlatom, staklom ne poređuje se, nit' se daje za sud od suha zlata.

Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.

Čemu spominjat' prozirac, koralje, bolje je steći Mudrost no biserje.

Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.

Što je prema njoj topaz etiopski? Ni čistim zlatom ne procjenjuje se.

Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.

Ali otkuda nam Mudrost dolazi? Na kojemu mjestu Razum prebiva?

A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?

Sakrivena je očima svih živih; ona izmiče pticama nebeskim.

Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.

Propast paklena i Smrt izjavljuju: 'Za slavu njenu mi smo samo čuli.'

A pokol és halál azt mondják: *Csak* hírét hallottuk füleinkkel!

Jedino je Bog put njen proniknuo, on jedini znade gdje se nalazi.

Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.

Jer pogledom granice zemlje hvata i opaža sve pod svodom nebeskim.

Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.

Kad htjede vjetru odredit težinu i mjerilom svu vodu izmjeriti,

Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;

kad je zakone daždu nametnuo i oblacima gromovnim putove,

Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:

tad ju je vidio te izmjerio, učvrstio i do dna ispitao.

Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.

A potom je rekao čovjeku: Strah Gospodnji - eto što je mudrost; 'Zla se kloni' - to ti je razumnost."

Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.