Job 26

Job progovori i reče:

Jób pedig felele, és monda:

"Kako dobro znadeš pomoći nemoćnom i mišicu iznemoglu poduprijeti!

Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!

Kako dobar savjet daješ neukome; baš si preveliku mudrost pokazao.

Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!

Kome li si ove uputio riječi i koji duh je iz tebe govorio?"

Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?

Pred Bogom mrtvi pod zemljom dolje strepe, vode morske dršću i nemani njine.

A halottak is megremegnek *tőle;* a vizek alatt levők és azok lakói is.

Pred njegovim okom otkriven zja Šeol i bezdan smrti nema vela na sebi.

Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa.

On povrh praznine Sjever razapinje, on drži zemlju o ništa obješenu.

Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.

On zatvara vodu u svoje oblake, a oblaci se pod njome ne prodiru.

Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.

On zastire puno lice mjesečevo razastirući svoj oblak preko njega.

Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.

On je na vodi označio kružnicu gdje prestaje svjetlost i tmine počinju.

Ő szab határt a víz színe fölé - a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.

Svodu se nebeskom potresu stupovi i premru od straha kada on zaprijeti.

Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.

Svojom je snagom on ukrotio more i neman Rahaba smrvio mudrošću.

Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.

Nebesa je svojim razbistrio dahom, a ruka mu je brzu zmiju probola.

Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.

Sve to samo djelić je djela njegovih, od kojih tek slabu jeku mi čujemo. Ali tko će shvatit' grom njegove moći?"

Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?