Job 22

Elifaz Temanac progovori tad i reče:

Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:

"Zar Bogu koristan može biti čovjek? TÓa tko je mudar, sebi samom koristi.

Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!

Zar je Svesilnom milost što si pravedan i zar mu je dobit što si neporočan?

Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?

Ili te zbog tvoje pobožnosti kara i zato se hoće s tobom parničiti?

A te *isteni* félelmedért fedd-é téged, és *azért* perel-é veled?

Nije l' to zbog zloće tvoje prevelike i zbog bezakonja kojim broja nema?

Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?

Od braće si brao nizašto zaloge i s golih si ljudi svlačio haljine;

Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.

ti nisi žednoga vodom napojio, uskraćivao si kruh izgladnjelima;

Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.

otimao si od siromaha zemlju da bi na njoj svog nastanio ljubimca;

A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.

puštao si praznih ruku udovice i siročadi si satirao ruku.

Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.

Eto zašto tebe mreže sad sapinju, zašto te strahovi muče iznenadni.

Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;

Svjetlost ti mrak posta i ništa ne vidiš, vode su duboke tebe potopile.

Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!

Zar Bog nije u visini nebeskoj i zar zvijezdama tjeme on ne vidi?

Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!

Ali ti kažeš: 'Što Bog može znati? Kroz oblak tmasti zar što razabire?

És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?

Oblaci pogled njegov zaklanjaju, i rubom kruga on hoda nebeskog.'

Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.

TÓa kaniš li se drevnog držat' puta kojim su išli ljudi nepravedni?

Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;

Prije vremena nestadoše oni, bujica im je temelje raznijela.

A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!

Zborahu Bogu: 'Nas se ti ostavi! Što nam Svesilni učiniti može?'

A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?

A on im je dom punio dobrima makar do njega ne držahu ništa.

Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.

Videć' im propast, klikću pravednici, neporočni se njima izruguju:

Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:

'Gle, propadoše protivnici naši, što od njih osta, vatra im proždrije!"

Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!

S Bogom ti se sprijatelji i pomiri, i vraćena će ti opet biti sreća.

Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.

Ded prihvati Zakon iz njegovih usta, u srce svoje riječ njegovu usadi.

Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!

Ako se raskajan vratiš Svesilnome i nepravdu iz svog šatora odstraniš,

Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, *és* az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.

tad ćeš odbaciti zlato u prašinu i ofirsko blago u šljunak potočni.

Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:

Svesilni će postat' tvoje suho zlato, on će biti tvoje gomile srebrene.

És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.

Da, Svesilni bit će tvoje radovanje, i lice ćeš k Bogu dizati slobodno.

Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.

Molit ćeš mu se, i uslišat će tebe, ispunit ćeš što si mu zavjetovao.

Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.

Što god poduzeo, sve će ti uspjeti, i putove će ti obasjavat' svjetlost.

Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.

Jer, on ponizuje ponos oholima, dok u pomoć smjernim očima pritječe.

Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.

Iz nevolje on izbavlja nevinoga; i tebe će spasit' tvoje čiste ruke."

Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.