Isaiah 32

Evo po pravdi kralj kraljuje, po pravici vladaju knezovi:

Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben;

svaki je kao zavjetrina, utočište od nevremena, kao u sušnoj zemlji potoci, kao sjena u žednoj pustari.

Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.

Oči vidovitih neće više biti slijepe, uši onih što čuju slušat će pozorno;

És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;

srce nerazumnih shvaćat će mudrost, mucavci će govorit' okretno i razgovijetno;

A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.

pokvarenjaka neće više zvati plemenitim, varalicu neće više držat' odličnikom.

Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkűnek.

Jer, pokvarenjak govori ludosti i srce mu bezakonje snuje, da počini zlodjela, da o Jahvi oholo govori; da gladnoga ostavi prazna želuca, da žednome napitak uskrati.

Mert a bolond *csak* bolondot beszél, és az ő szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhező lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.

U varalice pakosno je oružje; on spletke samo kuje, da lažima upropasti uboge, pa i kad nevoljnik pravo dokazuje.

A csalárdnak eszközei csalárdok, ő álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.

U plemenita nakane su plemenite i plemenito on djeluje.

De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.

Ustajte, žene nehajne, slušajte moj glas; kćeri lakoumne, čujte mi besjedu.

Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam', és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem'!

Za godinu i nekoliko dana drhtat ćete, lakoumnice, jer jematve neće biti, plodovi se neće brati.

Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.

Dršćite, nehajnice, strepite, lakoumnice, svucite se, obnažite, oko bedara kostrijet opašite!

Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.

Bijte se u prsa zbog ljupkih polja, plodnih vinograda;

Gyászolják az emlőket, a szép mezőket, a termő szőlőtőket.

zbog njiva naroda mojega što rađaju trnjem i dračem; zbog svih kuća veselih, grada razigranog.

Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendő városnak minden öröm-házait;

Jer, napuštena bit će palača, opustjet će bučni grad; Ofel i kula postat će brlog dovijeka - bit će radost divljim magarcima, paša stadima,

A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.

dok se na nas ne izlije duh iz visina. Tad će pustinja postat' voćnjak, a voćnjak se u šumu pretvorit'.

Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termőfölddé, és a termőföld erdőnek tartatik;

U pustinji će se nastaniti pravo, i pravda će prebivati u voćnjaku.

És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termőföldön;

Mir će biti djelo pravde, a plod pravednosti - trajan pokoj i uzdanje.

És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.

Narod će moj prebivati u nastambama pouzdanim, u bezbrižnim počivalištima.

Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.

A šuma će biti oborena, grad će biti snižen.

De jégeső hull és megdől az erdő, és a város elsülyedve elsülyed!

Blago vama: sijat ćete kraj svih voda, puštajući vola i magarca da slobodno idu!

Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!